A magyar zsidóság történetét kutató intézet alakult

Provokatív címmel rendezték meg a Milton Friedman Egyetem (MFE) Magyar Zsidó Történeti Intézetének bemutatkozó panelbeszélgetése a budapesti Corinthia hotel előadótermében. A rendezvény címe „Van-e még kutatni való a magyar zsidóság és a magyar holokauszt történetében?” volt, s azon felszólalt az egyetem vezetősége, illetve az intézet igazgatóját, Gecsényi Lajos történészt és az Országos Levéltár volt igazgatóját Pók Attila történész kérdezte.

A rendezvény megnyitójaként Bodnár Dániel, a MFE elnöke elmondta, hogy az intézet a jövőben az akadémiai minőség és kiválóság példája kíván lenni. Az intézet egy a zsidó közösség által fenntartott egyetemen az első olyan intézet lesz, amely kifejezi a zsidóság belső identitását és öndefinícióját. A zsidóság számára a történelem – idézte Bodnár Hannah Arendt filozófust – nem csupán kohéziós erő, de parancsolat is. Bodnár kifejezte meggyőződését, hogy

illetve feladata a zsidóság megismertetése és pozitív bemutatása.

Szatmári Péter, a MFE rektora arról beszélt, hogy az év tavaszától fogva sűrű munka zajlott az egyetem új arculatának megteremtése körül. Az új koncepció része volt, hogy az egyetem markáns helyet foglaljon a magyar és nemzetközi tudományos felületen, illetve hasonlóan nagyra nőjön, „sokat álmodjon és megvalósítson”, mint a másik két egyházi fenntartású, egyben világi és hitéleti képzést nyújtó egyetem, mint a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Az intézmény célja, hogy nyitott legyen és professzionális, illetve fiatal történészeket is megszólaltasson.

Pók Attila történész a beszélgetés megnyitása előtt megemlékezésre hívta fel közönségét Randolph L. Braham történész elhunytának okán. Pók kérdéseire Gecsényi Lajos intézetvezető elmondta, hogy ugyan ma is vannak olyan intézetek vagy kutatócsoportok, példának okáért a Magyar Tudományos Akadémián, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen belül, vagy a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely, melyek a zsidóság történetének egyes szegmenseivel foglalkoznak, azonban a Magyar Zsidó Történeti Intézet

Ezen belül a két háború közti jogfosztás és vészkorszak, a cionista mozgalom története és az Izraelhez való viszony külön fontos témák lesznek. 

Gecsényi hangsúlyozta, hogy a határon túli zsidóság történetével kiemelten fognak foglalkozni, ugyanis a határon túli zsidó közösségen Trianon után is megtartották magyarságukat, illetve a magyar kultúra megőrzésének fontos résztvevői voltak, mielőtt a közösségek nagy része elpusztult a második világháború alatt. Az intézmény első történeti munkája a szabadkai zsidóság történetét fogja feldolgozni. Gecsényi további kérdésekre azt is kiemelte, hogy az intézetnek nem lesz kapcsolata a Sorsok Házával.