A zsidóság emancipációjától a kommunista időszakig tartó történetet egészében fogja vizsgálni a Magyar Zsidó Történeti Intézet.
Provokatív címmel rendezték meg a Milton Friedman Egyetem (MFE) Magyar Zsidó Történeti Intézetének bemutatkozó panelbeszélgetése a budapesti Corinthia hotel előadótermében. A rendezvény címe „Van-e még kutatni való a magyar zsidóság és a magyar holokauszt történetében?” volt, s azon felszólalt az egyetem vezetősége, illetve az intézet igazgatóját, Gecsényi Lajos történészt és az Országos Levéltár volt igazgatóját Pók Attila történész kérdezte.
A rendezvény megnyitójaként Bodnár Dániel, a MFE elnöke elmondta, hogy az intézet a jövőben az akadémiai minőség és kiválóság példája kíván lenni. Az intézet egy a zsidó közösség által fenntartott egyetemen az első olyan intézet lesz, amely kifejezi a zsidóság belső identitását és öndefinícióját. A zsidóság számára a történelem – idézte Bodnár Hannah Arendt filozófust – nem csupán kohéziós erő, de parancsolat is. Bodnár kifejezte meggyőződését, hogy
illetve feladata a zsidóság megismertetése és pozitív bemutatása.
Szatmári Péter, a MFE rektora arról beszélt, hogy az év tavaszától fogva sűrű munka zajlott az egyetem új arculatának megteremtése körül. Az új koncepció része volt, hogy az egyetem markáns helyet foglaljon a magyar és nemzetközi tudományos felületen, illetve hasonlóan nagyra nőjön, „sokat álmodjon és megvalósítson”, mint a másik két egyházi fenntartású, egyben világi és hitéleti képzést nyújtó egyetem, mint a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Az intézmény célja, hogy nyitott legyen és professzionális, illetve fiatal történészeket is megszólaltasson.
Pók Attila történész a beszélgetés megnyitása előtt megemlékezésre hívta fel közönségét Randolph L. Braham történész elhunytának okán. Pók kérdéseire Gecsényi Lajos intézetvezető elmondta, hogy ugyan ma is vannak olyan intézetek vagy kutatócsoportok, példának okáért a Magyar Tudományos Akadémián, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen belül, vagy a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely, melyek a zsidóság történetének egyes szegmenseivel foglalkoznak, azonban a Magyar Zsidó Történeti Intézet
Ezen belül a két háború közti jogfosztás és vészkorszak, a cionista mozgalom története és az Izraelhez való viszony külön fontos témák lesznek.
Gecsényi hangsúlyozta, hogy a határon túli zsidóság történetével kiemelten fognak foglalkozni, ugyanis a határon túli zsidó közösségen Trianon után is megtartották magyarságukat, illetve a magyar kultúra megőrzésének fontos résztvevői voltak, mielőtt a közösségek nagy része elpusztult a második világháború alatt. Az intézmény első történeti munkája a szabadkai zsidóság történetét fogja feldolgozni. Gecsényi további kérdésekre azt is kiemelte, hogy az intézetnek nem lesz kapcsolata a Sorsok Házával.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Immár nincs olyan hónapja az évnek, amikor kihalt lenne a Palotanegyed vagy a Várkert Bazár. Rövidesen pedig teljesen megújult formában várja majd a látogatókat a Citadella is. Vassné Bojta Aminával és Sikota Krisztinával, a Várkapitányság vezérigazgatójával és vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
Londonon a világ szeme: eljött a nagy nap.
Tizenöt embert ölt meg két fegyveres vasárnap az ausztráliai Sydney népszerű Bondi Beach strandján.
Mint lapunk is megírta, a szlovák parlament kormánytöbbsége büntethetővé tette „a második világháború utáni viszonyok rendezésének” megkérdőjelezését.
Telt házas kerekasztal-beszélgetés a Magyarságkutató Intézetben Erdély román elrablásának évfordulóján.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
