Semjén Zsolt kitért az egyházfő utolsó éveire, arra, hogy a pápa szenvedéseit nem rejtette el, mert vallotta: így Jézus Krisztus szenvedéseit kiegészíti. Ezzel végső tanítást adott minden jóakaratú embernek, valójában az ő fájdalmakkal teli arcában az egész szenvedő emberiség arca lett láthatóvá. A miniszterelnök-helyettes arra szólított fel, amikor Szent II. János Pál pápaságának lelki-szellemi következményeit számba vesszük, ne feledkezzünk el e végső, nagy katekézisről, lelke-szelleme, munkásságának lényege jelen van napjainkban, közöttünk.
Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke hangsúlyozta: Európa keleti részén bár először csodálkozva, később egyre nagyobb örömmel fogadták Karol Wojtyla pápává választását. Sokan az egyház megmentőjét látták benne, aki belülről ismerte a kommunizmust, és akit ezért nem lehetett „hazug szavakkal megtéveszteni”.
II. János Pál pápa szolgálatának kezdetén az egyház tekintélye megerősödött a kommunista országokban és szerte a világban. Nem csoda, hogy a kommunista hatalom a legádázabb ellenfelét látta a krakkói érsekben, vezetői pedig „mindent megtettek a pápa személyes és hivatali tekintélyének aláásásáért, akár életének kioltása árán is” - fogalmazott.
Veres András kitért arra: bár olyan országból származott, amelynek a világegyházzal kevés kapcsolata lehetett, mégis pápaságának kezdetétől képes volt az „egész egyházban, az egész világban gondolkodni és cselekedni”.
A pápa tanításáról szólva megjegyezte: minden pápánál többször nyilatkozott a házasságról és a családról. Az ezekről szóló tanítását érte a legtöbb kritika, de ő nem riadt vissza soha attól, hogy kimondja és megvédje az egyház tanítását az élet továbbadásáról és védelméről, mely „a családot egy férfi és egy nő szeretetszövetségének” tartja. A pápa orvosi és bioetikai kérdésekről szólva „az élet Istentől származó méltóságára”figyelmeztetett – tette hozzá az MKPK elnöke.