Mit üzennek a békeidők Európa sírásóinak?
A terrorveszélyt hordozó illegális bevándorlás a legtöbb nyugat-európai helyszínen mostanra gyökeresen átalakította a mindennapokat.
A magyar költségvetés 2017-ben megfelelt az EU-s költségvetési szabályoknak és várhatóan így lesz a következő években is – állapítja meg a MNB költségvetési jelentésében.
A magyar költségvetés 2017-ben teljesítette az államháztartás EU módszertana szerint számított (ESA) egyenlegére és az adósságrátára vonatkozó nemzeti és európai uniós költségvetési szabályokat és várhatóan a következő években is teljesíteni fogja – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) költségvetési jelentésében, melyet hétfőn tett közzé a honlapján.
Az MNB a Költségvetési jelentés kiadványsorozaton keresztül tájékoztatja a közvéleményt a Költségvetési Tanács működéséhez kapcsolódó döntéselőkészítő munka főbb eredményeiről.
A jegybank a jelentésről készült közleményben kiemeli: 2017-ben az államháztartás ESA-hiánya a GDP 2,2 százalékát tette ki a rendelkezésre álló adatok alapján, ami azt jelenti, hogy az előirányzatnál 0,2 százalékponttal alacsonyabb volt a hiány.
Idén az MNB előrejelzése szerint 2,2-2,3 százalékos deficit alakulhat ki, 2019-ben pedig 1,7-1,8 százalékra csökkenhet a hiány, így a magyar és európai uniós szabályok között is megtalálható maastrichti 3 százalékos hiánycél az MNB várakozása szerint a vizsgált években teljesül. A 2017. és 2018. évi erőteljesebb gazdaságélénkítő fiskális politikát követően 2019-ben a csökkenő hiány anticiklikus fiskális politikát eredményez.
Az alacsony hiány és a kedvező makrogazdasági folyamatok következtében folytatódik a GDP-arányos államadósság csökkenése. Az államadósság-ráta éves csökkenése összhangban van az Alaptörvény adósságszabályával, a Stabilitási törvény adósságképletével, valamint az uniós maastrichti adósságszabállyal.
A GDP-arányos bruttó államadósság 2017 végére 73,3 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 75,9 százalékos szintről – így 2017-ben teljesült az Alaptörvényben meghatározott adósságszabály –, 2019 végére pedig 70 százalék közelébe csökkenhet.
Az MNB elemzése szerint a lakossági állampapírokból történő forrásbevonás a továbbiakban is fedezetet nyújthat az eredményszemléletű deficitet meghaladó pénzforgalmi hiányból adódó finanszírozási igényre, így a jegybanki prognózis szerint a központi költségvetés devizaaránya az előrejelzési horizonton tovább csökkenhet.
Az MNB prognózisa szerint a teljes előrejelzési horizonton, tehát 2018-ban és 2019-ben is teljesülni fog az Alaptörvény adósságszabálya.
(MTI)