Kiderült, hol kezdjük a vb-selejtezőket
Megvan a magyar labdarúgó-válogatott programja a 2026-os világbajnokságra vezető úton.
Mikor jut ki nemzetközi porondra a Fradi? Miért adják el nyaranta a legjobb játékosaikat? Hol vannak a fiatal, saját nevelésű játékosok? Lesz-e mindennapi foci az iskolákban? Miben jobbak a horvát és szerb fiatalok, mint a magyarok? Mi a helyzet a stadionépítésekkel és a sokak szerint túl magas játékosfizetésekkel? Milyen a viszony a B-középpel? Mik az elvárások az új edzővel szemben? Kubatov Gábort, a Ferencváros elnökét kérdeztük. Nagyinterjúnk.
„Ez életem meccse” – nyilatkozta, amikor a Fradi elnöke lett. Mit gondol, nyerésre áll?
Persze. Egyébként nem csinálnám. De nem is nagyon szeretek elveszíteni meccseket. Én még soha az életben nem adtam fel semmit. Nagyon fontos, hogy
sosem dőlök hátra azzal, hogy elégedett vagyok.
Ha így tennék, akkor nem lenne felhajtóerő. Szerintem jól állok a meccsben, de még mindig nem nyertem meg.
Milyen állapotban volt a klub, amikor elnök lett?
Borzasztó állapotban voltunk. Minden szempontból. A stadion és az edzőközpont is szörnyen festett, a klub pedig morálisan járt mélyponton. Amikor ide beléptünk, akkor a Fradiban nem voltak kimenő telefonvonalak, nem lehetett például faxot küldeni. Orosz Pállal mentünk ki egy Újpest elleni meccsre, és már annak is örültünk, hogy világítanak a reflektorok, hogy nem kapcsolták le az áramot, pedig tartoztunk a szolgáltatóknak. Nem szoktam soha a képviselői minőségemre hivatkozni, de a gázóránkat úgy védtem meg, hogy elmondtam, odamegyek, és szó szerint átölelem a gázórát, nehogy le tudják szerelni. Átláthatatlan gazdasági viszonyok uralkodtak. Amikor elnök lettem, készültek előrejelzések, melyek szerint a klub, ha nem változtatunk az addigi működésen, akkor kevesebb, mint egy év alatt csődbe megy. A szakosztályoknak nem volt költségvetésük, sok esetben kölcsönökből, egyik napról a másikra éltek.
Világossá vált, hogy meg kell változtatni a gazdasági működést, átlátható viszonyokat kell teremteni. Azt gondoltuk, hogy az átlátható viszonyok teremtik meg annak a lehetőségét, hogy legyenek anyagi támogatóink, ha pedig lesznek anyagi támogatóink, akkor tudjuk stabilizálni a klubot, és jönni fognak a sportsikerek. Ezen a három lépcsőn keresztül tudtunk odáig eljutni, ahol ma tartunk. Bevezettük az éves költségvetést, valamint a havi könyvelést is. Az éves költségvetéseket elkezdtük havonta ellenőrizni, ha pedig nem teljesültek, akkor megállítottuk a folyamatokat. Megtanítottuk a szakosztályok élén álló embereket tervezhetően, ésszerűen gazdálkodni.
A Groupama Aréna állami pénzből épült, valamint az állam vásárolta meg az Üllői úti telket is. Anyagilag megérte ez az üzlet államnak?
A magyar állam nagyon jó üzletet kötött ezzel az ingatlanfejlesztési projekttel.
Gyakorlatilag ingyen felépült egy csodaszép és modern stadion. Ráadásul még pénzt is keresett a beruházásokon az állam. Levezetem, miért állítom ezt. Rögzítsük: minden beruházás értékének a 38 százaléka még a legkonzervatívabb számítások szerint is visszamegy adók és járulékok formájában a magyar államhoz. Az állam Kevin McCabe angol üzletembertől visszavásárolta 5 milliárd forintért az Üllői úti telket, ezzel helyreállította az eredeti állapotot. Jelzem, annak idején, 2008-ban ugyanennyit fizetett McCabe az államnak. De vissza a számokhoz. Megépült a stadion, amely 18,5 milliárd forintba került, ebből adók és járulékok formájában visszakerült az államhoz a beruházás 38 százaléka, amely megközelítőleg 7 milliárd forint. Ezután az állam eladta a stadion melletti telekrészt 5 milliárd forintért egy ingatlanfejlesztőnek. Ez azt jelenti, hogy már így volt 12 milliárd forint bevétele a magyar államnak, a kiadás pedig a stadionépítéssel és a telekvásárlással együtt 23,5 milliárdnál járt. Viszont az eladott telken megépült az új Telekom székház, amit most vett birtokba az FTC főszponzora. Ennek a beruházásnak az értéke 50 milliárd forint a sajtóban megjelent adatok alapján, ebből 19 milliárd forintos adó és járulék bevétele lett az államnak. Tehát 31 milliárd forint bevétel áll szemben 23,5 milliárd forint kiadással, így a magyar állam majdnem 8 milliárd forintot keresett azzal, hogy ezt az ingatlanfejlesztési projektet megvalósította. Foglaljuk össze röviden a lényeget:
a magyar állam ingyen felépítette a Groupama Arénát és keresett még további 8 milliárd forintot.
Mellékesen megjegyezném, a stadion a kezdetektől nyereségesen üzemel. Az a stadion, amelyet 2015-ben a világ legjobb újonnan épített stadionjának választottak.
Hogy áll a Fradiváros?
A tervek szerint már idén kiírható a közbeszerzés a kivitelezésre. Európában ez lesz az első ilyen beruházás. Eleve ritka a kontinensen az, hogy ilyen sok szakosztállyal működnek klubok. Építeni fogunk a jégkorongnak, a kézilabdának, a futsalnak, a vízilabdának és az úszásnak egy jégcsarnokot, egy kézilabdacsarnokot, valamint egy uszodát. De a többi szakosztálynak is lesz helye. Közel nyolcvanezer négyzetméternyi területet építünk be. Nagyon racionális, nagyon modern épületet terveztünk. Naponta több ezer gyermek és több száz edző fog bejárni ide. 2022-re szeretnénk befejezni a projektet.
„Nem minden fasiszta fradista, de minden fradista fasiszta” – ezt a kommunista Marosán György mondta korábban a Fradiról. Milyen most a klub társadalmi megítélése? Hogyan értékeli a kirekesztés elleni kampányt?
A Ferencváros megalapításakor származástól függetlenül vettek részt a munkában az alapító atyák.
Ha a pályán nem számít, hogy kik a szüleid, milyen a bőrszíned, mennyi pénzed van, akkor a lelátón miért számítana?
A pályán nyújtott teljesítmény a fontos. Akadt olyan időszak a Fradiban, amikor négy világvallás bent volt az öltözőben. A sport éppen arra tanít, hogy ne legyenek előítéleteid, hogy el tudj fogadni másokat. Nem csak a kirekesztésről szólt ez a kérdés, hanem egy bizonyos szurkolói kultúráról is. Például arról, hogy nem verjük össze ököllel egymást, ha konfliktusunk van. A sport nem arról szól, hogy agyonvered az ellenfelet, hanem arról, hogy a fair play szabályai szerint győzöd le őt. Ebből a szempontból gondoltam azt, hogy a Ferencvárosnak változnia kell. Ez is óriási meccs volt, kellett hozzá elkötelezettség is.
Az én családom háza előtt tüntettek ezerötszázan.
A magyar sporttörténelem egyik legnagyobb konfliktusa zajlott egy adott klub és a szurkolói között, de a szembenállás sosem lépte át a fair play határait. A tábor vezetői mindig korrektek voltak velem. De fradisták vagyunk, így mindenki – vérmérséklete szerint – kitartott a saját álláspontja mellett. Három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy mindenki belássa, kinek, hol és mennyit szükséges engednie ahhoz, hogy megoldás szülessen. A végső célunk az volt, hogy a Ferencvárosnál nagyon kemény és hangos szurkolás legyen, úgy, hogy egy gyereket is ki lehessen hozni a meccsre. Ez nagyjából az, ami a Dortmundnál megvalósult Németországban, vagy a Liverpoolnál Angliában.
Milyen most a viszony a B-középpel?
Korrekt.
Az ultrák visszatérésekor már az első mérkőzésen nagyobb balhé volt. Hogy áll ez az ügy?
Ebben az ügyben is
tisztességes módon jártak el a szurkolói vezetők, nem akadályozták a vizsgálatokat.
Beazonosítottunk huszonkét szurkolót, akiknek a szurkolói kártyája fel van függesztve, jelenleg is tart az eljárás, amibe a klub nem kíván beleszólni.
Augusztus végén leváltották Thomas Dollt. Nem volt hiba ennyi ideig ragaszkodni a német edzőhöz?
Hiszek abban, ha jó kollegákat találsz, akkor hosszú időn át együtt tudsz dolgozni velük.
Nem akartam, hogy az történjen Thomas Doll esetében, mint ami Novák Dezsővel vagy Nyilasi Tibivel.
Őket akkor zavarták el a Fradi kispadjáról, amikor sikeresek voltak. Thomasnak nagyon szép időszaka volt a Fradi kispadján, a rendszerváltás óta a harmadik legsikeresebb edzőnk, de a Fradi százhúsz éves történetében is az öt legsikeresebb tréner között van. A problémánk a nemzetközi sikerek hiánya volt, ezért kellett váltani.
Rebrovtól nemzetközi sikereket várnak?
Igen, ez az elvárás. A szerződést is így kötöttük meg vele. Nagyon komoly fizetést akkor kap, ha Európa Liga vagy Bajnokok Ligája csoportkörbe kerülünk.
Ismét külföldi edzőt hoztak. Ráadásul Orosz Pál elmondta azt is, hogy mind a négy edző, akit számba vettek, külföldi volt. Mi a bajuk a magyar edzőkkel?
Nem vagyunk szerelmesek a külföldi edzőkbe.
Magyar ember vagyok, legszívesebben magyar edzővel dolgoznék együtt,
de a magyar piacon Dárdai Pálon és Lőw Zsolton kívül nincsenek kiemelkedő, nemzetközi szintű edzőink. Azt is látni kell, hogy szakmai őrségváltás megy végbe az edzőknél. Mi éppen ezért szándékosan ötven év alatti szakvezetőt kerestünk. Azt vettük észre, hogy az ötven alattiak fogékonyabbak az analizálás és a modern edzésmódszerek iránt, mint az idősebbek. Magasan kvalifikált edzőt akartunk hozni. Rebrov ilyen. Ő volt már a világ tizennegyedik legjobb edzője is. Amikor szerződtettük, akkor is benne volt az első ötvenben. Ilyen magasan jegyzett edzőnk még nem volt. Ez nagyon inspirálóan hat az egész klubra. Így volt ez Doll idején is. Amikor idejött, akkor nagyon kellett igyekeznünk, hogy az elvárásainak megfeleljünk. Most ugyanezt érzem Rebrovval kapcsolatban.
Milyen elvárásai vannak Rebrovnak?
Mindenből még jobbat akar. Fontos neki a pályaminőség, a hozzáállás, az adatok, az elemzések, a játékos-megfigyelői rendszer.
Prukner László az új utánpótlásfelelős. Tőle mit várnak? Várható-e, hogy ugyanazt a rendszert fogják játszani az utánpótlás csapatok, amit a felnőtt csapat játszik?
Ebben is türelmesnek kellett legyünk. Prukner László előtt egy német szakember, Theo Schneider, a Dortmund volt utánpótlásvezetője dolgozott velünk. Viszont azt vettük észre, hogy nem teljesülnek a célok. Nem feltétlenül az utánpótlás csapatok eredményeire gondolok itt, hanem arra az alapvető célra is, hogy a fiataloktól minden évben kerüljön fel egy játékos a felnőtt csapatba. Ezért állapodtunk meg Prukner Lászlóval. A Ferencvárosban ő az utánpótlásért felelős ember.
Prukner László ráadásul egyetemi tanár is, jó pedagógiai érzéke van, ért a fiatalok nyelvén.
Olyan játékosokat fedezett fel, mint Nikolic, Szakály, Thiam, Oláh, Bőle. Nagyon jó szemű emberről beszélünk. Most az ő dolga, hogy felhozza a csapatainkat. Minden évben fel kell adnia egy játékost a felnőtt csapatba.
Mit csinált jobban a Vidi az elmúlt években, ami miatt már másodjára jutnak ki nemzetközi porondra?
Több idő volt erre Székesfehérvárott. Garancsi István 2007-ben vette át a klubot, mi 2011-ben jöttünk. Sokat nézegettük, hogy Thomas alatt ők leváltottak négy edzőt. Mi azt gondoltuk, hogy ezt nem lehet így csinálni, de kiderült, hogy tudtak hozni egy olyan edzőt, aki bevitte őket a csoportkörbe.
Nagyjából mekkora éves költségvetés szükséges ahhoz, hogy egy magyar csapat bejusson valamelyik európai kupasorozat főtáblájára? Mekkora a Fradié?
Jelenleg az Európa Ligában csak néhány csapatnak kisebb a költségvetése, mint a Ferencvárosé.
Nekünk 14 millió eurós (4,5 milliárd forintos) éves költségvetésünk van. Ezzel már elvárható szint, hogy bejussunk az Európa Ligába.
A Bajnokok Ligájában pedig csak egy-két együttes büdzséje kisebb, mint a miénk. Szerintem a BL-hez nagyjából 20 millió eurós (6,5 milliárd forintos) éves költségvetésre van szükség. Fontos, hogy ezt a 20 milliós költségvetést nem csak egy évben kell biztosítani, hanem folyamatosan. A Rapid Wiennek éveken át volt 20 milliós a költségvetése. Nekünk most 14 milliós, de három éve még csak 9 milliós volt.
A Fradi legjobb játékosai nyaranta otthagyják a klubot. Besic, Somalia, Nagy Ádám is így távozott. Így nehéz kijutni nemzetközi porondra. Mit gondol erről?
Nehéz, de ez egy lehetőséget is kínál magában. Ha jó játékos-megfigyelő hálózatod van, egy játékost pedig jó pénzért el tudsz adni, akkor legalább egy olyat vagy még jobb labdarúgót tudsz venni abból a pénzből, vagy megszerezhetsz két olyat, aki potenciálisan jó lehet. Ramírezt kétszázvalahány ezer euróért vettük, aztán eladtuk 1,5 millióért. Egyébként pedig nem tudunk megtartani egy játékost. Idejönnek a legjobb labdarúgóinkhoz, mondják nekik, hogy gyertek játszani egy magasabb szintű bajnokságba, egy európai topbajnokságba és ott kereshettek háromszor vagy négyszer többet. Mit mondjunk annak, akinek ezt kínálják? Az is szempont, hogy mi
azért tudunk igazolni jó játékosokat, mert el is tudjuk őket adni jó bajnokságokba.
Jó a hírünk. Ment tőlünk játékos angol, francia, olasz első osztályba. Így tudsz hozni Dél-Amerikából jó futballistákat, mert nekik óriási lehetőség az, hogy eljöhetnek Európába és lesz esélyük európai topbajnokságokban játszani. Az eladásokból befolyt pénzt persze jól kell befektetni.
Említette a játékos-megfigyelői hálózatot. A Fradinál jelenleg ez milyen szinten áll?
Rebrov nagyon jól játja, hogy jó scout-hálózatot kell kiépíteni.
Ha kapunk egy játékosért 1,5 milliót, akkor abból a pénzből Dél-Amerikából nagyon jó játékost lehet venni. A játékos-megfigyelői rendszerünk kiépítésén még sokat kell dolgozni. Az utánpótlás mellett ez az, ahol a legtöbbet kell fejlődnünk. Dél-Amerikában már vannak olyan menedzserek, akikkel kapcsolatban állunk. Ők, ha van egy olyan elérhető játékos, aki el szeretne jönni Európába, és olyan ár és fizetési kategóriába tartozik, amit a Ferencváros kínálni tud, akkor szólnak. Ilyenkor a mi edzőink kimennek megnézni a labdarúgót.
Milyen egyébként a külföldi játékosok és edzők szemében a magyar bajnokság megítélése? Miért jönne ide valaki?
Azért, mert Európába tud jönni. De nagy előny a stadion is, valamint az, hogy itt ilyen edzőközpont van. Jó körülmények, jó edző, normális stadion, jó szakmai munka. Ráadásul Budapest egy nagyon jó város európai viszonylatban is, ahol biztonság van. Azért jön, hogy innen tovább tudjon lépni.
Sokan a fiatal, saját nevelésű, magyar játékosokat hiányolják a Fradiból.
Ne csak a Fradiból hiányolják, hanem a magyar válogatottból is. Ha lenne olyan, aki nemzetközi szinten megállja a helyét, akkor tele lenne velük a magyar válogatott. De ilyenből keveset találni.
Mitől lehetne több? Az MLSZ ezen javítandó vezette be a fiatalkvótát. Ez inkább ártott a magyar focinak vagy használt? Ellenérv, hogy ez elkényelmesíthette az adott fiatal játékost, hiszen tudta, hogy a kvóta szerint bérelt helye van a csapatban.
Én nem voltam ennek a kvótának a híve. De most az MLSZ is kivezette ezt. Rájöttek, hogy nem ez a megoldás. Szerintem egy fiatal számára jelenleg minden ajtó nyitva áll.
Bárcsak lennének olyan fiatalok, mint Fernando Gorriaran a középpályán!
Lássunk egy olyan magyart, aki olyan odaadóan, olyan kondival, olyan gyorsasággal, úgy veti bele magát a munkába, mint például ő!
Pont az utánpótlásképzés feladata lenne, hogy kineveljen ilyen játékosokat.
A képzés is nagyon fontos. De nagyon sokan vizsgálják azt a társadalmi jelenséget, amivel találkozunk. Philip Zimbardo írt is erről könyvet, Nincs kapcsolat – Hová lettek a férfiak címmel.
A pályáról is ez a férfias küzdőszellem hiányzik itthon. Elkényelmesedtek a gyerekeink.
Horvátországban és Szerbiában miért nem kényelmesednek el a gyerekek?
Volt egy nagy nemzetközi kupa két évvel ezelőtt itt nálunk, a Népligetben. Sok európai nagycsapat képviseltette magát. A mi fiataljaink nagyon rosszul szerepeltek ezen a kupán. Minden csapatot megmértünk egy szenzorral, ki mennyit, milyen gyorsan fut, mekkora a súlypontemelkedése, gyorsulása, lassulása, minden fizikai adatot összehasonlítottunk egymással. Kiderült, hogy a mi csapataink átlag feletti vagy top futóteljesítményt nyújtottak mindvégig. Ehhez képest a torna utolsó helyén végeztek. Ebből egy következtetést lehet levonni: taktikai vagy technikai problémák vannak, nem fizikaiak.
Mit tesz a Fradi, hogy javuljon ez a helyzet?
Ezért neveztük ki Prukner Lászlót. Az eredményhez viszont idő kell. Összetett dolog ez egyébként. Volt egy tehetséges, tizenhat éves játékosunk, egy ballábas srác. Ajánlottunk neki olyan szerződést, amivel a magyar átlagbérnél jobban keresett volna. Ehhez képest elment a Benficába. Felnevelsz egy gyereket, tehetséges, jóravaló, úgy látod, hogy lesz is belőle valami, de elmegy Portugáliába.
Vannak a magyar labdarúgásban is tehetséges fiatalok, csak őket rögtön elviszik külföldre.
Dárdai Pál korábban felvetette, hogy már az általános iskolai képzésben erősíteni kell a labdarúgást. Mit szólna ehhez?
Elképzelhető, hogy segítene.
Ön országgyűlési képviselő is, nem csak a Fradi elnöke. Miért nem teszik a tanterv részévé a labdarúgást? Ha kell ziccert dobni, kötelet mászni és fejen állni, miért nem kell focizni?
Maga szerint mit szólnának a liberálisok a mindennapi focihoz?
A köreikben már az is elemi felháborodást váltott ki, hogy a mindennapi testnevelést bevezettük. Nem vagyok persze megijedve a tőlük, egyébként is leáldozóban van nekik, de ez összetettebb dolog. Szerintem a kluboknak is megvan minden lehetőségük arra, hogy ezt jól csinálják.
Korábban felvetették, hogy indulhatna tartalékbajnokság. Ez mit jelentene egészen pontosan?
Az lenne az előnye ennek, hogy a fiatalok mellett azok a sérült labdarúgóink, akiknek újra lendületet kell venniük, hogy visszakerüljenek az első csapatba, szintén pályára léphetnének ebben a csapatban.
Az látszik, hogy a magyar klubfoci jelenleg két csapatra, a Fradira és a Vidire van felépítve. Tőlük várjuk a nemzetközi kupaszereplést. Jó ez a modell?
Az megint egy külön vizsgálat tárgya lehetne, hogy a magyar gazdaság hány nagyobb futball klubot bír el. Hogy van ez Ukrajnában, Romániában, Horvátországban, Ausztriában, Lengyelországban? Ezekben az országokban is csak két-három erős klubot találni. Ha megnézzük Németországot, akkor ott is azt látjuk, hogy van a domináns Bayern München és mellette a Dortmund. Néha véletlenül becsúszik egy-egy másik csapat, de ők ketten dominálnak évek óta.
Sokak szerint káros a magyar focira, hogy az állam ekkora szerepet vállal a magyar labdarúgás finanszírozásában. A nyugati mintákat emlegeti mindenki, ahol a piac sokkal nagyobb arányban kiveszi a részét az anyagi terheknek. Ön mit gondol erről? A Fradi bevételeinek mekkora része származik állami forrásból és mekkora piaciból?
A Ferencváros csapatának bevételei javarészt piaci forrásból származnak.
Attól függően, hogy a TAO-pénzeket hova számoljuk, a labdarúgó csapat szponzorációjának 90 százaléka piaci alapon történik.
Azt is felvetik, hogy túl sok a pénz a magyar fociban. A játékosok pedig a magas fizetéstől elkényelmesednek.
Nem vagyok hajlandó az irigység kultúrájára alapozni.
Közép-európai összehasonlításban a magyar focisták mennyire keresnek jól?
Körülbelül félúton járunk Kelet és Nyugat között.
A stadionépítéssel sem ért egyet mindenki. Gyakori kritika, hogy miért stadionok épülnek idehaza, és miért nem kispályák.
Kispályák is épülnek. Azok az emberek, akik ezeket a kritikákat megfogalmazzák, egyetlen szót sem szóltak, egy cikket sem írtak akkor, amikor Magyarországon ezer futballpályát, ebből csak Budapesten ötszázat, elbontottak. Egyetlen sort sem írtak le akkor. Hamarosan viszont oda fogunk elérni, hogy
lakosságarányosan annyi pályánk lesz, mint Ausztriának.
Gyakran kritizálják Orosz Pállal az MLSZ-t. Az előző szezon végén videóösszeállítást is közöltek arról, milyen hibás játékvezetői döntések születtek a Fradi kárára. Felvetették, hogy sorsolni kellene a bírókat. Hogy áll ehhez a kérdéshez az MLSZ?
Az MLSZ elvetette ezt az ötletünket.
Egy játékvezetőnek nem árt, ha tudja, milyen meccse lesz hétvégén, hiszen fel kell készülnie. Sok játékvezető a meccsek előtt videóelemzéseket néz, hogy tudja, melyik játékostól, csapattól, mire számíthat.
Egyrészt most is pénteken dől el, hogy ki melyik meccset vezeti. Másrészt az MLSZ meg tudja csinálni ezt a videóanyagot időben, és miután kisorsolták az adott játékvezetőt az adott összecsapáshoz, odaadják neki a videóelemzést. Ez egy technikai kérdés.
Ezen felül milyen a kapcsolata az MLSZ elnökével?
Az elnökkel jó viszonyt ápolok. Tiszteljük egymást.
Csányi Sándor nagyon sok jót tett a magyar labdarúgásért,
legfőképp azért, mert ő az MLSZ egyik legnagyobb szponzora. Nem fizetést kér és pénzt vesz ki a rendszerből, hanem pénzt rak be. Az apparátus viszont lehetne jobb. Az elképzelhetetlen, hogy előfordul időnként, hogy egy bajnoki forduló előtt tíz nappal még nem tudjuk pontosan a mérkőzések időpontját. Ez nem ideális állapot, nehezen működtethető így a rendszer, nem tudjuk időben elkezdeni a jegyértékesítést. Ez csökkenti a bevételünket, de a szurkolóknak sem jó, mert ők is nehezebben tudnak tervezni. Ez csak egy példa. De ugyanez a helyzet a külföldi játékosok szerepeltetése kapcsán is. Azt mondták, hogy egy keretben csak tíz légiós lehet. De az nincs meghatározva, hogy a kereteket milyen gyakran változtathatjuk. Hetente, havonta, átigazolási időszakonként? Nekünk most tizenhárom külföldi játékosunk van, így három nincs benne a keretben. De hogyan és mikor tudjuk cserélni őket? Ez nincs meghatározva az érvényes versenykiírásban. Ezért mi úgy értelmezzük, hogy bármikor.
Mi a helyzet a 12 csapatos bajnoksággal? Mennyire tesz jót a magyar focinak ez? Szorosabb, izgalmasabb a bajnokság, viszont olyan nagy tradícióval bíró csapatok szorultak ki az NB1-ből, mint a győri, a pécsi vagy a nyíregyházi.
Az ország méretéhez képest szerintem a 12 csapatos bajnokság az ideális. Ez szorosabbá teszi a küzdelmet. Sokkal izgalmasabb meccseket látunk. Nem lehet biztosra menni sehol. Ott a Mezőkövesd, aki odamegy, az most már nagyon figyel, mert kemény meccsre kell számítson.
Túl vagyunk a szezon első derbijén. Mit szól a eredményéhez?
Fantasztikus győzelem, fantasztikus hangulat…
Fotók: Renner Tamás