Minden eddigi kiállítást újragondoltak és továbbfejlesztettek a megújult Szépművészeti Múzeumban, amely hatalmas új terekkel is bővült.
Az ókortól a barokkig tekintik át az egyetemes és magyar képzőművészet történetét az átfogó rekonstrukciót követően szerdán délben megnyílt Szépművészeti Múzeum állandó kiállításának megújult egységei, az első időszaki tárlat pedig Leonardo da Vinci és a budapesti lovas címmel várja a látogatókat.
Az épület három és fél évig volt zárva, ezalatt mintegy 15 ezer négyzetméternyi alapterületen újult meg, ismét látható például hetven év után a Román Csarnok – mondta el a szerdai sajtóbejáráson az intézmény főigazgatója.
Baán László kiemelte, hogy számos 21. századi tér is létrejött. A közönséget jelentősen megnagyobbított ruhatár várja a mélyföldszinten, immár zárható szekrényekkel, mellette kávézó és a Hősök tere felé megnyitható étterem kapott helyet, de több és korszerűbb múzeumpedagógiai foglalkoztatót is kialakítottak.
Újragondolt ókori kiállítás
A mélyföldszinten látható a jelentősen újragondolt egyiptomi és antik kiállítás is. Liptay Éva gyűjteményvezető elmondta: az egyiptomi tárlat minden eddiginél nagyobb térben vonultat fel az eddiginél jelentősen több, 650 műtárgyat. A több ezer éves darabok mellett számos interaktív eszköz vezet be az óegyiptomiak világába.
A tárlat tematikus elrendezése megmaradt: a látogatók először az istenek világát, majd az ókori egyiptomiak mindennapi életét, végül pedig túlvilághitüket ismerhetik meg; itt kapott helyet Hortesznakht papnő múmiája és arcrekonstrukciója is.
Szinte mindenben megújult az antik kiállítás is - számolt be Nagy Árpád gyűjteményvezető. A tárlat nem lineárisan, hanem szigetszerűen idézi meg az antikvitás világát. Az egyik egység Hellász, Itália és Róma művészettörténetét tekinti át, a másik az ókori Mediterráneumba vezeti el a közönséget, a harmadik rész pedig három isten: Dionüszosz, Erósz és Thanatosz kapcsán mutatja be az antikvitás emberének gondolkodását. Itt kapott helyet Kelemen Zénó "szoborpadja" is, amely egyszerre nyújt vizuális élményt, megpihenési lehetőséget és a beépített iPadek révén információkat is.
Megnyílt a Leonardo-kamaratárlat
A magasföldszinten a Román Csarnok mellett az időszaki kiállítások várják majd a közönséget. Szerdán a frissen felújított Michelangelo-terem nyílt meg, benne egy Magyarországon még nem látott bőségű Leonardo-kiállítással. Kárpáti Zoltán kurátor elmondása szerint a tíz eredeti Leonardo-rajzot és több más reneszánsz művész munkáit felvonultató kamaratárlat középpontjában a Szépművészeti gyűjteményének egyik büszkesége, a Leonardo da Vincinek tulajdonítható lovasszobor áll, bemutatva a bronz remekmű utáni izgalmas kutatást is.
A szerdán megnyílt legnagyobb egység a Régi Képtár, amely 1250 és 1600 között tekinti át az európai festészet fejlődését az első emeleten. Sallay Dóra, a tárlat egyik kurátora kiemelte, hogy a festmények mellett szobrok, ötvösmunkák, kerámiák, metszetek segítenek a korszakot bemutatni, összesen mintegy négyszáz műtárgy. Az érzékeny műalkotások a rekonstrukciónak köszönhetően kerülhettek végre klimatizált termekbe.
A kiállítás alapvetően kronológiai rendben halad, ezen belül vizsgál egyes földrajzi területeket vagy egyéb témákat; mások mellett Raffaello, Tiziano és El Greco munkáin keresztül.
Megújult a szobor- és a magyar barokk gyűjtemény is
Egy szinttel feljebb látható a Régi Szobor gyűjtemény, melynek vezetője, Szőcs Mirjam elmondta: az új tárlat alapvetően a 2013-as kiállításra épül, amely a középkori szobrászat anyagaira és technikáira koncentrált, rengeteg kihúzható fiókkal és egyéb szemléltető anyaggal. A felfrissített tárlat azonban most kiegészült multimédiás tartalmakkal és friss szerzeményekkel is, így csaknem száz műtárggyal találkozhatnak a látogatók.
Újonnan kialakított kiállítóterekben fogadja a közönséget a harmadik szinten a magyar barokk művészetet bemutató egység. Boda Zsuzsanna kurátor elmondása szerint 380 négyzetméteren több mint száz festményt, szobrot és egyéb műtárgyat helyeztek el, köztük Mányoki Ádám és Bogdány Jakab remekműveit.
A látogatók két szakaszban vehetik birtokba a megújult épületet és az új kiállításokat, a Szépművészeti Múzeum összes kiállítótere 2019 nyarán nyílik meg a közönség előtt.
(MTI)
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
A pápai állam dolgozói sokáig kiváltságos helyzetben voltak, de ott is megszorításokat vezettek be.
Azt mondják, hajótöröttként túlélni a lakatlan szigeten szinte már lehetetlen, de minimum embert próbáló feladat. Mi azonban szeretünk veszélyesen élni, ezért kipróbáltuk.
