Az EMNP szerint a részvételi kedvet az is aláásta, hogy a rosszul feltett kérdés kampányára „eleinte rátelepedtek a kormánypártok, majd a brüsszeli fenyegetések”, és a mozgósítás a parlamenti pártok részéről nem történt meg.
A parlamenti képviselettel nem rendelkező erdélyi magyar párt a magyar választóknak az országos átlagnál is alacsonyabb részvételét annak tulajdonította, hogy míg a Magyar Polgári Párt (MPP) és az EMNP, valamint a történelmi magyar egyházak az igen szavazatra buzdítottak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői „ellentmondásos üzeneteket fogalmaztak meg”, ez pedig a választói kedv csökkenéséhez vezetett.
Az EMNP azt a tanulságot fogalmazta meg az erdélyi magyarok számára, hogy magas választói részvételt csakis közös célok mentén megvalósított, a magyarok összefogásán alapuló mozgósítással lehet elérni.