Reménytelenek azok a vállalkozások, amelyek a magyarokat kozmopolita, internacionalista irányba akarják kényszeríteni – hangsúlyozta a volt kormányfő, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke.
Az 1956-os forradalom egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt – mondta Boross Péter volt miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Műegyetemen rendezett emlékünnepségen.
Kifejtette: ezt a dühöt a letartóztatások, kisemmizések és a megszálló hatalomtól való függőség váltotta ki. Megjegyezte: van tűréshajlam egy nemzetben, de ha érzékenységét, nemzettudatát, önérzetét, magyarság mivoltát nap mint nap megsértik, akkor mindez robbanáshoz vezethet. Reménytelenek azok a vállalkozások, amelyek a magyarokat kozmopolita, internacionalista irányba akarják kényszeríteni – hangsúlyozta a volt kormányfő, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke, hozzátéve: ezek a törekvések bukásra vannak ítélve.
Boross Péter leszögezte: 1956 azt parancsolja, hogy a magyar szabadság, önállóság, függetlenség mindent megelőzően erkölcsi kötelességgé kell, hogy tömörüljön mindenki lelkében.
Halzl József, a Rákóczi Szövetség tiszteletbeli elnöke az egykori 56-os diákok nevében kijelentette: azt a két hetet most is élete legszebb időszakának tekinti. A kárpátaljai magyar egyetemistákat külön is köszöntötte, majd közölte, az idén jelentős számú szlovák egyetemista is csatlakozott az ünnephez. Az idén minden eddiginél több egyetemista vesz részt a forradalomra emlékező programokon – tette hozzá.
Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora felidézte: 1956. október 22-én azért gyülekeztek az intézményben a tanárok, dolgozók, hallgatók, hogy egy békés nagygyűlésen fejezzék ki az őket feszítő érzéseket. A 62 évvel ezelőtti fővárosi eseményeknek kiindulópontja volt a Műegyetem – mutatott rá a rektor. Ami akkor történt, azt a külföld, a történelmileg nálunk szerencsésebb Nyugat hol értette, hol nem – jegyezte meg a rektor, aki szerint napjaink Európájában csak úgy maradhatunk hűek Magyarországhoz, ha soha és sehol nem áruljuk el, amiért a magyar harcosok az életüket adták.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott emlékünnepség kezdetén az aulában megkoszorúzták az egyetem hősi halottainak emléktábláját. Az ünnepségen részt vett mások mellett a 62 évvel ezelőtti diákgyűlés néhány résztvevője, továbbá diákcsoportok – köztük felvidéki fiatalok – is. Többen magyar zászlókkal, illetve nemzeti színű karszalaggal érkeztek.
A műegyetemi rendezvény után az ünneplők a hagyományos fáklyás felvonulással indultak a Bem térre. A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások kísérték.
(MTI)
Rákóczi hű barátja az volt, amit a „kuruc” szó takar a múló évszázadok magyarjai számára: egy hiteles harcos, aki szembe szegült az idegen uralommal és sosem mondott le a magyar függetlenségről.
Ötvenhat hősei és a Délvidék mártírjai – legyünk mi a „walesi bárdok”!
Albert Camus, néhány láda őrizetlen pénz és az olasz Lazio futballcsapat himnusza – 1956 nem csak a magyar lelkekben hagyott örök nyomot. Farkas Anita írása.
Ebben az évfordulóban az a legszörnyűbb, hogy egy látszólag megnyert helyzet válik hirtelen bukássá. A szép remények a túlerejét könyörtelenül érvényesítő medve talpa alatt halnak el. Ungváry Zsolt írása.
A kommunista hatalom egyik legaljasabb bűntény-sorozata az ártatlan, fegyvertelen emberekre nyitott, karhatalmi sortüzek voltak.
És még a gép szerint is Orbán Viktor győzött. Varga Mátyás Zsolt írása.
Jordan Bardella nem finomkodott: szerinte a naiv, identitásukat vesztett politikusoknak befellegzett, a történelem egyszerűen átlép rajtuk. A francia pártelnök az Europe Uncensored eseményen rántotta le a leplet a brüsszeli bürokráciáról, és rámutatott: erős vezetőkre van szükség, akik mernek nemet mondani – pont úgy, ahogy a magyar miniszterelnök tette.
A kolumbiai katonák egy része a Nemzetközi Légióban, míg mások a gyalogos egységekben szolgálnak.
