Két számmal leírható a teljes EU-s gazdaság: egyik tragikusabb, mint a másik
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
A kormány 225 millió euró (73 milliárd forint) értékű hitelszerződést kötött az Európai Beruházási Bankkal (EIB) – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter.
A kormány 225 millió euró (73 milliárd forint) értékű hitelszerződést kötött az Európai Beruházási Bankkal (EIB) – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter, aki Vázil Hudákkal, az EIB alelnökével írta alá a megállapodást csütörtökön, Budapesten.
Varga Mihály kiemelte: a hitelösszeg része annak az 1 milliárd eurós hitelkeretnek, amelyről 2015-ben állapodtak meg az uniós pénzintézettel. A hitelt a következő három éven belül uniós programok társfinanszírozására költheti el Magyarország, közlekedés fejlesztési programokra, környezetvédelmi és energiahatékonysági célokra és az Európát összekötő hálózatok fejlesztésére – ismertette a tárcavezető.
Egyebek mellett a budapesti ivóvíz-szolgáltatás fejlesztésére, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér vasúti összeköttetésének megteremtésére, illetve több autópálya és autóút, többek között az M4, M6, M8 és M30 országhatárig tartó szakaszának építésére fordítanák a hitelt. Az EIB kedvező feltételekkel hozott forrásokat Magyarországra versenyképességet javító programokhoz, ami az adósság szerkezetét is javítja, kamatmegtakarítást is eredményez – mutatott rá Varga Mihály. A hitelmegállapodás ahhoz is hozzájárul, hogy az ország nagyobb arányban legyen képes lehívni az európai uniós forrásokat – tette hozzá.
A miniszter felidézte, hogy az EIB 1990 óta helyez ki hiteleket Magyarországon, 2004 óta pedig már részvényesként működik együtt az ország a bankkal. Az első 500 millió euró felhasználásáról a hitelkeretből 2015-ben kötött megállapodást az ország. A kormány a pénzt az új révkomáromi híd építésére, az M15-ös autópálya felújítására és a szlovák határig történő szélesítésére és a Kelenföld-Százhalombatta vasúti vonalszakasz felújítására költötte.
Vázil Hudák, az EIB alelnöke elmondta, hogy a bank egyik fő célkitűzése 1957-es megalakulása óta az európai egység és szolidaritás szempontjából fontos kohézió támogatása volt. A mostani egyezmény aláírása is jól demonstrálja ezt – tette hozzá.
Az alelnök arra is kitért, hogy csütörtökön az EIB az MVM-el már aláírt egy 100 millió eurós hitelmegállapodást, amely az első olyan szerződés Magyarországon, amelyet vállalattal kötöttek. Arra is kitért, hogy az MFB-vel azon dolgoznak, hogyan lehetne a régiós országok, elsősorban a V4-ek közötti összeköttetést továbbfejleszteni. A tárgyalások célja az, hogy Szlovákia és Magyarország, illetve Ukrajna és Magyarország között a villamos vonal kiépítése történjen meg – tette hozzá.
Az EIB közleménye szerint megállapodtak a Magyar Fejlesztési Bankkal, hogy segítik a banknál egy külön tanácsadási részleg kialakítását, amely támogatja a magyar ügyfeleket a beruházási tervek elkészítése és végrehajtása során. E megállapodáshoz Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EBTP), az európai beruházási terv (más néven a Juncker-terv) tanácsadási pillére nyújt támogatást – áll a közleményben.
Tudatták az is, hogy a nemzetközi bank 50 millió eurós hitelt nyújt a Diákhitel Központnak, illetve 25 millió eurót a Budapest Banknak, hogy növelje a kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint a közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára nyújtott hitelezés volumenét, különösen a vidéki területeken.
„E megállapodások kedvező hatással lesznek a helyi gazdasági fejlődésre Magyarországon. Azt mutatják, hogy a Juncker-terv teljes mértékben betöltheti szerepét Uniónk kohéziójának fokozásában: elősegíti a tagállamok és a régiók gyorsabb növekedését és egymáshoz való közeledését” – idézik a közleményben Corina Cretu regionális politikájáért felelős uniós biztost.
(MTI)