Októberben folytatódik a Tarjányi-per

A biztonságpolitikai szakértőként ismert Tarjányi Péter 2010-ben került a szentesi Petőfi szálloda felújítása kapcsán elszámolási vitába a Demján-cégcsoporthoz tartozó Arcadom Zrt-vel. Az ügyből fakadóan Tarjányi és két társa ellen 2011 júliusában feljelentést tettek bruttó 441 millió forintos csalás gyanújával. 

A biztonságpolitikai szakértőt ötven órára még őrizetbe is vették, de végül a nyomozási bírók szabadlábra helyezése mellett döntöttek, és azt javasolták a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészségnek, hogy az ügy polgári peres jellege miatt a nyomozás várja meg a közben elindult polgári perek végeredményét. Az ügyészség nem értett egyet ezzel, és 2013-ban vádat emelt a Fővárosi Törvényszéken. A vádiratot, mivel az nem felelt meg a büntetőeljárási törvényben alapelvként rögzített törvényes vád feltételeinek, a törvényszék először visszaküldte, melyet kisebb változtatásokkal a Fővárosi Főügyészség ismételten benyújtott, azzal a furcsa kiegészítéssel, hogy Tarjányiék csaltak, „bár az események már nem rekonstruálhatók”.

A büntetőper 2015 áprilisában kezdődött és idén január 11-én marasztaló ítélettel zárult, mely alapján a másodrendű vádlott Tarjányi Péter két év börtönbüntetést kapott öt év próbaidőre felfüggesztve. Az elsőfokú bíróság továbbá arra kötelezte Tarjányit és két társát, hogy az Arcadom javára kamatokkal együtt közel 800 millió forint fizessen meg.

Az ügyészség súlyosbításért, Tarjányiék felmentésért fellebbeztek

Az ítélet ellen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezett és súlyosabb büntetés kiszabását kérte a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblától. Ezzel szemben Tarjányi Péter védői – a Pesti Srácok által is megismert – beadványukban arra hívták fel a figyelmet, hogy az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan, a megállapított tényállás részben felderítetlen, és ellentétes azzal, amit az ügyben szereplő tanúk elmondtak, illetve, ami az okiratokban szerepel. A pontatlanságok közül példaként megemlítették, hogy a bankszámla-mozgások ellenőrzése, és a NAV-vizsgálatok is kimutatták, az Arcadom Zrt. soha nem fizetett meg ekkora összeget a cégnek, sem a vádlottaknak.

A fellebbezésükben Tarjányiék arra is felhívták a figyelmet, hogy a büntetőper elindulásáig az Arcadom Zrt. és a vádlottak között indult polgári per az Arcadom pervesztességével zárult, sőt, Tarjányiék felszámolást is indítottak a feljelentő Arcadom ellen, mivel a cég a mai napig tartozik nekik. Keresetüknek a polgári bíróság helyt adott, de akkorra már (közel 200 más kifizetetlen vállalkozással együtt) az építő cég tizenhét milliárd forintos tartozással felszámolás alá került. A polgári eljárásokban több igazságügyi szakértői jelentés is készült (pl. Magyar Nemzeti Bank), illetve a büntetőügy mellett a NAV is vizsgálatot folytatott, melyek Tarjányiék ártatlanságára vonatkozó adatait az első fokon eljáró bíróság nem vette figyelembe – áll a beadványban, amelyben az is olvasható, hogy a törvényszék az ítélet indokolásában az ártatlanságot bizonyító adatokat és az ügy szempontjából releváns körülményeket egyszerűen figyelmen kívül hagyta.

Nyilatkozott az ügyben dr. Futó Barnabás, Tarjányi Péter ügyvédje is, aki elmondta, álláspontja szerint az ügyben nincs politika, és nem is büntető, hanem polgári ügyről, egy egyszerű elszámolási vitáról van szó. A védő, aki meg van győződve ügyfele ártatlanságáról, hozzátette azt is, hogy a csalásnak egy tényállási eleme sem valósult meg, éppen ezért azt kérték a táblabíróságtól, hogy bűncselekmény hiányában mentse fel a vádlottakat. Futó Barnabás hangsúlyozta, a büntetőbíróságnak joga van a bírói szabad mérlegelés elve mentén, hogy bizonyítékokat, igazságügyi szakértői véleményeket, hivatali vizsgálatokat, tanúvallomásokat ne értékeljen, vagy kizárjon, – ha ezt kellőképpen megindokolja – azonban nehéz valaki ártatlanságát bizonyítani, ha egy eljárás során a felmentő és a bűncselekmény elkövetése alól tisztázó tényeket a bírói értékelésből kihagyják. A per októberben a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.