Kifejtette: megnyerni a huszonegyedik századot azt jelenti, hogy emberhez méltó természeti, gazdasági és társadalmi életfeltételeket tudunk biztosítani minden magyarnak a szülőföldjén, a Kárpát-medencében szomszédainkkal együtt pedig meghaladjuk a történelmi viszálykodások korszakát. Egy mindannyiunk számára biztonságot adó Kárpát-medencét és Közép-Európát teremtünk, amely nem csak az itt élő nemzetek és országaik megerősödéséhez, hanem a keresztény értékeiben erőteljesen támadott Európa önmagára találásához és újbóli megerősödéséhez is hozzájárul – fogalmazott.
Kövér László felidézte, hogy az 1328-tól városi jogokkal rendelkező Sárvárt - gazdasági ereje kibontakozásának teljében - 1871-ben közel száz esztendőre megfosztották több mint ötszáz éves városi rangjától. Egy város azonban soha nem a mások által megadott vagy önkényesen megvont titulusoktól, hanem lakói öntudatától és önerejétől marad meg, vagy vész el – jelentette ki.
Kiemelte: Sárvár nemcsak a Nádasdyak korában, hanem napjainkban is példát mutat mindenkinek közösségi kitartásból, alázatból és szorgalomból. Emlékeztetett arra, hogy Sárvár költségvetése 2010-ben 5,8 milliárd forint volt, ma viszont 8,5 milliárd forint. Korábbi kétmilliárd forintos adóssága mostanra nullára csökkent, az elmúlt nyolc évben pedig mintegy 15 milliárd forint értékű fejlesztést valósítottak meg városban, ezzel turisztikai vonzereje napjainkban az ország élvonalába emelte.
Történelmi viharok
Ágh Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője a város múltjának jelentősebb állomásait összefoglalva elmondta: Sárvár a 16. században a Nádasdyaknak köszönhetően az ország egyik kulturális központjává vált. A városban alapított nyomdát Sylvester János, ahol 1541-ben kiadták az Újszövetséget, az ország első magyar nyelven nyomtatott könyvét, 1556-ban pedig Sárváron halt meg Tinódi Lantos Sebestyén. Később a település első országgyűlési képviselője volt Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnöke, és a helyi iskolában tanított Gárdonyi Géza is.