Egy roma fiatalokkal foglalkozó együttműködés meghiúsulása után végigsöpört a baloldali sajtóban az az állítás, hogy a magyar cserkészmozgalom cigányellenességgel átitatott szervezet. A Magyar Cserkésszszövetség ügyvezető elnöke a Mandinernek cáfolja a vádakat: „Ha valaki úgy viselkedik, ahogy nekik nem tetszik, akkor rásütik, hogy rasszista” – mondja Pótor József.
Vallási és etnikai alapon, „mondvacsinált” indokkal utasította el roma fiatalok közeledését a cserkészmozgalom – járta be a hír a sajtót a 168 Óra nyomán.
A lap szerint Sajókazán a borsodi roma fiatalok integrációjával foglalkozó Dr. Ámbédkar Iskola már 2014 óta szeretne cserkészcsapatot szervezni, de 2017 nyarán az ehhez szükséges cserkésztáboron való részvételt megtagadták tőlük; és az országos vezetőséghez is hiába fordultak, vallási és származási alapon elutasították őket, és csupán a Magyar Cserkészszövetséggel közvetlen szervezeti kapcsolatban nem álló francia cserkészek segítségével szervezhettek tábort a roma gyerekeknek.
Az iskola honlapján ezután megjelent egy beszámoló a táborról, amelyben arról is írnak, hogy a segítőkész, progresszív és szekuláris franciákkal ellentétben
„cigányellenességgel átitatott” szervezet.
Ezek után a cserkészszövetség országos vezetősége megtagadta a cserkész név használatát a csoporttól, mivel a támadó hangvételű írás alapján úgy ítélte meg, hogy az iskola vezetése nem tud azonosulni a cserkészet értékeivel, és nem működhetnek együtt olyan intézménnyel, ami a nyilvánosság előtt támadja őket.
A 168 Óra megkeresésére hiába hangsúlyozták a cserkészek, hogy hisznek az integrált nevelésben, és hogy nyitottak mindenkire, „aki elfogadja a cserkészet értékeit”, a baloldali lap cikke úgy interpretálta a történteket, mintha származásuk miatt lettek volna kirekesztve a cserkészek közül a sajókazai roma fiatalok, holott a lapnak nyilatkozó Derdák Tibor iskolaigazgatónak már hónapok óta ismernie kellett a cserkészszövetség levélben megküldött indoklását, ami még csak nem is utal a gyerekek származására.
A levelet a cserkészszövetség a cikk megjelenése után közzé is tette, leszögezve: éppen az integrált nevelés miatt nem értettek egyet egy kizárólag romákból álló cserkészcsapat felállításával.
Pótor József, a Magyar Cserkészszövetség országos ügyvezető elnöke a Mandiner megkeresésére elmondta, a 168 Óra cikkének egyik legnagyobb csúsztatása, hogy úgy állítja be, mintha a gyerekekkel lett volna bármi problémája a cserkészszövetségnek. Elmondása szerint a cserkészek „soha nem utasítottak el semmilyen gyereket, őket bármikor szívesen látják a cserkészcsapatokban”,
Az iskola részéről viszont a szervezők saját bevallásuk szerint nem álltak készen a cserkészet vallásos értékrendjének megfelelő nevelésre.
A 168 Óra anyagából nem derült ki, hogy az Ámbédkar Iskolát egy buddhista közösség tartja fenn, a diákok viszont zömmel katolikusok, így nem is a vallási hovatartozás jelentett akadályt – hiszen buddhista cserkészek is vannak –, hanem az, hogy az iskola részéről nem látták volna el a diákok vallásának megfelelő vallásos képzést.
Pótor József elmondása szerint ahogy felszínre kerültek az iskola és a cserkészek közötti együttműködés nehézségei, Derdák Tibor iskolaigazgató azonnal felhozta: „biztos az a baj, hogy cigányok”.
„Ha valaki úgy viselkedik, ahogy nekik nem tetszik, akkor rásütik, hogy rasszista” – jellemezte az intézmény hozzáállását Pótor.
A Mandiner megkereste a Dr. Ámbédkár Iskolát is, de az intézményben nem vették fel a telefont. Amint tudunk velük beszélni, frissítjük a cikkünket.
Magunk is beláthatjuk: a legtöbb tanórán felvetett kérdés nem a való élet, hanem az iskolai tananyag kategóriában jelent meg a gondolkodásunkban. Nánay Mihály írása.
Lassan a brüsszeli országjelentések összes ajánlása megjelenik a Tisza programjában.
Bemutatta az ambiciózus terveket az államtitkár.
Szentesen csütörtök délutánra szülői értekezletet hívott össze Szabó Zoltán Ferenc polgármester, hogy – hivatalosan – a Horváth Mihály Gimnáziumban kialakult helyzetről tartsanak közös megbeszélést.
Egy innovatív pedagógus nem egyszerűen tantárgyi tudást közvetít, hanem megtanítja a diákokat arra, hogy stabil tudás birtokában hogyan oldjanak meg valós problémákat. Szakos Enikő írása.
Mennyire volt gördülékeny a tanévkezdés? Milyen kihívások várnak a diákokra és a tanárokra? Kell-e aggódni a gyermekek teljesítménye miatt? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Megkérdeztük az Aranyosi Péter előadásait sugárzó televíziós csatornát és a humorista társulatát arról, vajon szerintük belefér-e, hogy valaki riportereket sérteget és lökdös.
Szabó Balázs őszintén zenéről, gyökerekről és a csend erejéről.
