„Migrációs válság? Miről beszélünk?” – nekiment Sebastian Kurznak Guy Verhofstadt

A soron következő osztrák uniós elnökség fő célkitűzéseit ismertette kedden az Európai Parlamentben Sebastian Kurz osztrák kancellár. A Mandiner a helyszínről tudósít.

„Bécs is oké”

Sebastian Kurz elmondta: harmincas fiatalként az Európai Unió magától értetődő dolog a számára, politikusként azonban nem veheti ennyire természetesnek az európai együttműködést, „a béke és a szabadság projektjén” napról napra dolgozni kell. Kihívásokkal teli időben vesszük át az elnökséget – mutatott rá. Külügyminiszterként egyre inkább ráébredt arra, hogy hálásnak kell lennünk az unióért, „a mi feladatunk az, hogy megőrizzük a demokráciát, a jogállamiságot, az alapszabadságokat” – jelentette ki. Európának a versenyképességét is meg kell őriznie, a bürokrácia miatt nem előzhetik le mások. Elnökségük célja a hidak építése, mottójuk: „a védelmező Európa”.

Kurz három prioritást nevezett meg. A biztonsági kérdés, illetve az illegális migráció elleni harc kapcsán elmondta: a népesség védelme elsődleges, paradigmaváltásra van szükség, a múlt heti uniós csúcson született megállapodás is ennek irányába mutat. A külső határok védelmére kell koncentrálni, csak így lehet elkerülni a belső határok visszaállítását. Kurz a második prioritásként a digitalizáció és a modernizáció európai előrelendítését nevezte meg: Európa is rendelkezzen nagy internetkonszernekkel, ehhez minden – az infrastruktúra, a szakképzett emberek – adott. A harmadik prioritás a keleti szomszédokkal való jó viszony: békés, stabil kapcsolatot kell kialakítani Oroszországgal, valamint intenzívebbé tenni az Afrikával való együttműködést, segíteni ott az európai beruházásokat. Az európai projekt csak akkor lehet teljes, hogy a Nyugat-Balkán is a részét képezi – tette hozzá, „ezek az országok tagságot érdemelnek”. Örömét fejezte ki a macedón-görög névvita rendeződése okán, így Macedónia is megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat.

Kurz európai meggyőződésű ember, ahogy az osztrák szövetségi kormány is az, programjuk egyértelműen Európa-párti – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Elmondta: a Bizottság a napokban „a szép Bécsbe” utazik, hogy tárgyalásokat folytasson az osztrák kormány képviselőivel, Tirolnak ugyan jobban örült volna, mert ezt az osztrák vidéket ismeri a legjobban, „de Bécs is oké”. Felidézte: a Bizottság már 2008-ban javaslatot tett a külső határ védelmére, ezt akkor a német nyelvű államok ellenezték, majd később is hasonló javaslatok születtek, ha ezeket elfogadták volna, ma könnyebb helyzetben lennénk. Juncker támogatta Kurz azon elképzelését, hogy az európai határrendőrök számát már 2020-ra megemeljék, ennek a technikai és anyagi kérdéseit sürgősen rendezni kell. „Hatalmas munka tornyosul előttünk, de kedves Sebastian, tudom, hogy te nem riadsz meg ettől” – fogalmazott.

 „Migrációs válság? Miről beszélünk?”​

Ausztria egy nagy és erős európai ország – húzta alá Manfred Weber néppárti frakcióvezető, felidézve az 1876-os osztrák alkotmányt, amely egy többnyelvű parlamentet írt elő, és amely meghatározta, hogy minden osztrák állampolgár rendelkezik a saját nyelve használatához való joggal. Ez a gondolat többek között az Európai Parlament vált valóra – fogalmazott Weber, majd folytatta történelmi visszatekintését: Ausztria lényeges szerepet játszott a kontinens újraegyesítésében, amikor Alois Mock 1989-ben átvágta a Vasfüggönyt a magyar határon. Ezért is örülnek az osztrák elnökségnek, amelynek jelmondata a hídak építése, ezt pedig Kurz nagyon hitelesen képviseli Weber szerint. A frakcióvezető a soron következő elnökség három fő területét jelölte meg: az euró kérdését (a néppárti frakció egy európai valutaalap és egy saját beruházási költségvetés létrehozását támogatja), a Nyugat-Balkán felé való nyitást, valamint a migrációt. Weber hangsúlyozta: az elnökségről leköszönő bolgárok a bolgár-török határon bizonyították, hogy létezik külső határvédelem, az illegális migrációnak véget kell vetni, a valódi üldözöttek befogadására ugyanis csak így lesznek hajlandók az európai állampolgárok. A politikus Donald Trump és Vlagyimir Putyin a napokban esedékes találkozóját is felidézte, Weber szerint megengedhetetlen, hogy Európa puszta kibic legyen, aktívan kell beleszólnia a világpolitika alakulásába. „Bízhatsz a néppárti frakció támogatásában” – zárta szavait Weber.

 „Én az Európai Egyesült Államokban hiszek” – nyitotta felszólalását a liberális Guy Verhofstadt, majd kifejtette: más az Európai Tanács elnökének lenni, mint Ausztria kancellárjának. Itt nem elég az illegális migráció megállításának ígéretével megörvendeztetni a szavazókat, hanem nehéz, olykor kompromisszumokat kell kötnie, így például a Brexit vagy a többéves pénzügyi keret kapcsán. Ezeket Kurz nem is említette – hangsúlyozta Verhofstadt, majd az eurózóna reformját sürgette. A liberális frakcióvezető szerint jelenleg nem migrációs, hanem politikai válság van Európában, amit „ráhúznak a migránsokra”. 2015-ben több mint egymillióan keltek át a Földközi-tenger, 2017-ben csak százhetvenezren,  a szám pedig tovább csökken. „Miről is beszélünk?” – tette fel a kérdést Verhofstadt, majd aláhúzta: a jelenlegi problémát Salvini olasz belügyminiszter hozta létre, aki szerint a migránsokat tovább kell küldeni más országokba, és így vélekedik „nagy barátja”, Orbán Viktor, Horst Seehofer és maga Kurz is – ezen a „csak ne az én kiskertemben”-alapon pedig nem lehet megoldást találni – vélekedett.

A zöldpárti Philippe Lamberts hangsúlyozta: egy felmérésből kiderült, hogy az európai állampolgárok a migrációt csak a negyedik legfontosabb problémának tartják, sokkal inkább foglalkoztatják őket a szegénység és a társadalmi kérdések, valamint a terrorizmus. Lamberts szerint nem lehet a biztonsági kérdést és a bevándorlást egybemosni, mintha minden migráns potenciális bűnöző lenne. A migrációs kihívás nem fog megszűnni, de az unió képes megoldani, amíg alapértékeit tiszteletben tartja – fogalmazott. Lamberts úgy véli, Kurz a migráció előtérbe helyezésével el akarja terelni a figyelmet az Ausztriában kilátásba helyezett neoliberális intézkedéseiről – így a munkaidő hosszabbításáról, a szociális juttatások csökkentéséről – és a Szabadságpártról. „A migránsok bűnbakká avatása immár elfogadott dolog Európában?” – tette fel a kérdést Lamberts Kurznak és Webernek, megjegyezve: a Fideszt az egész nemzetközi szélsőjobb hősként ünnepli, Kurzék pedig legitimálják ezeket az eszméket.

„Az Egyesült Európai Államok gondolata a szemünk láttára pusztul el” 

A brit Nigel Farage üdvözölte, hogy Kurz Európa keresztény gyökereiről beszélt, majd rögtön rátért a „katasztrofális” uniós menekültpolitikára: a lakosság döbbenten nézi a közösségei megváltozását. Farage szerint tisztességtelen mindezért Merkelt hibáztatni, igazából Jean-Claude Junckert terheli a felelősség, „Itt ül mellettem, büszke lehet magára” – jegyezte meg. Farage szerint a schengeni koncepciót meg kell szüntetni, az emberek teljesen szabad mozgása a terrorizmus korában nem fenntartható. „Az országok magukért akarnak felelni, nem mások hibájáért megfizetni az árat, az olasz választások eredménye is ez mutatja” – tette hozzá, majd a dél-németországi zárt menekülttáborok létrehozásáról megállapodó Merkel kapcsán elmondta: Donald Trump ugyanezt a politikát folytatja Amerikában. „Verhofstadt úr, az Egyesült Európai Államok gondolata a szemünk láttára pusztul el” – jelentette ki Farage.

Válaszában Kurz hangsúlyozta: a határok megerősítése nem akasztja meg a globalizációt, a biztonság megteremtése mellett a szociális „Sokkal több köt össze bennünket, mint ami elválaszt” – jelentette ki. Kurz rámutatott: nem az unió ellenében döntöttek az osztrák migrációs politika szigorításáról, az intézkedéseik betűre megegyeznek az Európai Tanács múlt heti megállapodásával. Az osztrák kancellár megígérte: a határok nélküli Európában felnevelkedett fiatalemberként mindent megtesz azért, hogy az unión belül ne legyenek újra határok, majd kifejtette: közös felelősségvállalásra van szükség, nem szabad hagyni, hogy ellentétek bontakozzanak ki az Európai Tanács és a Parlament, illetve a különböző európai régiók között. Kurz a tisztelet fontosságáról is beszélt, kritizálva az első- és másodrangú tagállamokat megkülönböztető nézeteket is. Felidézte, hogy egy németországi vitában valaki kijelentette: képtelenség egy olyan Európa, amelynek Svájc és az Egyesült Királyság nem a tagjai, Magyarország és Románia viszont igen. Kurz elmondta: ő volt az egyetlen, aki bírálta ezt a kijelentést, az efféle vélekedések ellen fel kell lépni.