Az amerikai miniszter közvetve üzent Oroszországnak, amelyet a Nyugat gyakran azzal vádol, hogy akadályozza a régió integrációját az Európai Unióban és a NATO-ban. „Nem vagyunk naivak és nagyon is tisztában vagyunk azzal, hogy egyesek azt szeretnék, ha ma itt nem járnánk sikerrel” – hangsúlyozta, majd hozzátette: ez a találkozó ugyanakkor bizonyítéka az elválaszthatatlan transzatlanti kapcsolatoknak.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett marad Délkelet-Európa mellett, és nem járnak sikerrel azok, akik megosztottságot szeretnének - mondta James Mattis amerikai védelmi miniszter pénteken Zágrábban, az Amerikai-adriai alapokmányt aláíró országok (Adriai Charta) védelmi minisztereinek találkozóján.
Mattis Horvátország, Albánia, Macedónia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Koszovó minisztereit arról biztosította, hogy „Washington elkötelezett a béke és a stabilitás mellett Európa ezen sarkában”. Az amerikai miniszter közvetve üzent Oroszországnak, amelyet a Nyugat gyakran azzal vádol, hogy akadályozza a régió integrációját az Európai Unióban és a NATO-ban. „Nem vagyunk naivak és nagyon is tisztában vagyunk azzal, hogy egyesek azt szeretnék, ha ma itt nem járnánk sikerrel” – hangsúlyozta, majd hozzátette: ez a találkozó ugyanakkor bizonyítéka az elválaszthatatlan transzatlanti kapcsolatoknak.
Aláhúzta, hogy az Egyesült Államok tovább erősíti a régióval kialakított partnerséget, amely szerinte nemzeti stratégiájuk része. Damir Krsticevic horvát védelmi miniszter kiemelte: a régió országai és az Egyesült Államok „együtt erősebbek és felkészültebbek”. Horvátország kis ország, de kategóriáján felül tud küzdeni - tette hozzá. Mint mondta: több NATO-misszióban is részt vesznek Afganisztánban, Koszovóban és a Baltikumban, a jövő hónaptól pedig az új haditengerészeti hadműveletben is a Földközi-tengeren (Operation Sea Guardian), ahol az embercsempészek ellen küzdenek majd.
„Remélem, hogy erőfeszítéseinket nem veszik magától értetődőnek” – fogalmazott a tárcavezető. Az Adriai Chartát 2003-ban hozta létre Horvátország, Albánia, Macedónia és az Egyesült Államok. 2008-ban Bosznia-Hercegovina és Montenegró is csatlakozott. Az együttműködés célja a részt vevő balkáni államok NATO-csatlakozásának támogatása. A folyamatban megfigyelőként vesz részt Szlovénia, Koszovó és Szerbia. Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter nem volt jelen a találkozón, mert Zágráb korábban nemkívánatos személyi nyilvánította.
Albánia és Horvátország 2009-ben, Montenegró pedig tavaly csatlakozott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. Macedónia a csütörtöki brüsszeli NATO-csúcson kapott meghívást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, köszönhetően annak, hogy várhatóan sikerül lezárnia a Görögországgal fennálló névvitáját.
(MTI)
Ütközőövezetként képzeli el Ukrajnát Orbán Viktor, a miniszterelnök szerint ezzel érhető el tartós megoldás a háborús helyzetre. A kormányfő erről egy német lapnak adott interjújában beszélt.
Elődje rendeleteinek túlnyomó részét jóváhagyása nélkül hagyhatták jóvá.
A magyar kormányfő a Die Weltnek adott interjút.
Nagy-Britannia új határidőt is megszabott.
„Őszintén reméljük, hogy a méltányos béke és a garantált biztonság közös eredményünk lesz!” – fogalmazott az ukrán elnök.
Ezzel egy „elitcsapathoz” csatlakoznak, a lengyel pilóták már gyakorlatoznak is a gépeken.
Rákay Philip ismertette a részleteket.
Nem szegte kedvét a zöld-fehérek ifjú magyar tehetségeinek.
