„Mit jelent önnek a magyarsága?
Ezt megkérdezni olyan, mintha egy halat faggatnának arról, hogy mit jelent számára a víz. Úgy voltam nevelve, hogy magyar vagyok, és bár jobban beszéltem olaszul, mint magyarul, mégis tudtam: magyar vagyok. Ez volt a világ egyik legtermészetesebb dolga. A gyökereimben magyar vagyok.
A magyar öngyilkossági ráta nagyon magas. Hogyan lehetne egy boldogabb, pozitívabb gondolkodású magyar társadalom létrejöttét elősegíteni?
A magyar kultúra mindig kissé bipoláris volt: nagyon boldog vagy mélyen depressziós. Azt hiszem, ez még most is részben így van. Már a himnuszunkban is az áll, hogy »balsors, akit régen tép…« – a magyar kultúra egyik alaptétele, hogy magyarnak lenni nehéz, és a túlélés érdekében sok mindent ki kell bírnunk. Ez valószínűleg a mai napig mélyen benne van a magyar kultúrában.
Emlékszik arra, amikor és ahogyan a flow koncepciót kitalálta? Az ötlet mikor jött?
Nem úgy jött, mint egy villám. Lassan fejlődött ki a gondolat. Részben itt kezdődött, Budapesten, 1943-ban, amikor bombáztak és az orosz hadsereg lőtt be a városba. A nagynénémtől megtanultam sakkozni, s azt tapasztaltam, hogy amikor sakkoztam, nem vettem észre, hogy bombák hullanak, pedig még a szomszéd házat is találat érte.
ÉN AZONBAN ANNYIRA BELE VOLTAM MERÜLVE A SAKKBA, HOGY NEM VETTEM ÉSZRE.
Később Olaszországban cserkész lettem. Sziklát másztunk, ami nehéz volt és veszélyes, de sokkal jobb, mint a polgári élet. Feltettem magamnak a kérdést, hogy miért van ez így? Ezek után sportolókkal és olyan emberekkel beszélgettem, akik furcsa dolgokat csináltak, s elmondták, hogy mindig nagyon élvezik. Lassan kialakult a gondolatmenet, hogy tényleg elő lehet segíteni vagy éppen elnyomni ezt az érzelmet, állapotot. Kutatásokat kezdtem végezni a témában, s kiderült, hogy maga az élmény nagyon hasonló mindenkinél. Nekiláttam az állapot elemzésének. Mi történik pontosan? Mit kell csinálni? Mire kell figyelni? A különbségek szépen lassan eltűntek, s maradt a forma, a módszer, hogy az ember hogyan tud belemenni a flow állapotába.”