Németh László-díjjal tüntették ki Takaró Mihály irodalomtörténészt, karnagyot kiemelkedő pedagógiai munkásságáért – írja a Figyelő.
Németh László-díjjal tüntették ki Takaró Mihály irodalomtörténészt, karnagyot kiemelkedő pedagógiai munkásságáért. Ennek alkalmából nyilatkozott a Figyelőnek többek között Európa hanyatlásáról, a liberális irodalom mibenlétéről, elhallgatott nagyjainkról, a kultúra és a kereszténység kapcsolatáról.
Takaró Mihály a Figyelő azon felvetésére, hogy a liberális sajtó rendszeresen antiszemitázza, rögtön az elején tisztázza, aki ismeri a tevékenységét, az tudja, hogy ez ostobaság. Azokkal az írókkal és költőkkel foglalkozik, akik a magyar irodalmi kánonból 1945 után világnézeti okokból kiseprődtek. Kifejti, hogy nem tanítják Herczeg Ferencet, miközben Magyarország első Nobel-díjra jelölt írója volt, sem Tormay Cécile- t, aki a két világháború között Horthy után a legismertebb magyar volt a világon, hiszen 1935-ben a Népszövetségben Madame Curie helyére, a francia külügyminiszter javaslatára választották meg a legnagyobb bizottság elnökévé.
A Figyelőben Takaró Mihály arról beszél: a problémát abban látja, hogy a liberálisnak nevezett oldal a mai napig azt gondolja, értéket csak ők teremtenek, gondolkodni csak ők gondolkodnak progresszíven; egyszerűen nem fér bele, hogy más is gondolkodhat jól, más szemszögből nézve a valóságot.
A Figyelő-interjúban szóba került az is, hogy az irodalomnak mindig társadalmi funkciója is volt. „amikor az irodalom vagy bármely művészet képtelen elrugaszkodni a hétköznapiságtól, akkor nem ad többet, mint amennyit a hétköznapok. Ezeket én úgy szoktam nevezni, hogy »szösszenetpörcentés«. Amikor valakinek van egy jó ríme vagy van két mondata, és abból kerekít valamit, s aztán lelkesen ünneplik bizonyos körökben. De ez nem irodalom, ez nem művészet” – magyarázza. Takaró Mihály arról is beszélt a Figyelőnek, miként jutottak el identitásválságba a nyugati társadalmak és választ ad az őt érő támadásokra is.
A teljes interjút az aktuális Figyelőben olvashatják.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár a kultúra hídszerepéről és a 26 országban jelen lévő Liszt Intézetek missziójáról.
Az együttműködés és az összefogás nem csak a politikai elit, hanem a kultúra és a civil szféra feladata is.
A magyar költészet egyik legkülönlegesebb alakja pesszimista volt, alkoholproblémákkal küzdött, mégis a romantika prófétájává vált, és világklasszis művésznek tekinthetjük.
A világhírű magyar borkultúra tovább növelheti ismertségét egy újraéledő hagyomány által. A Márton-naphoz kapcsolódó újbor ünnepe új kapukat nyit a hazai vendégforgalomban és az átalakuló borpiacon is.
Rod Dreher döbbenetes tapasztalatról számolt be: Londonban a kormány egyszerűen letiltotta az oldalát, mert a migráció veszélyeiről írt.
A miniszterelnök rövid videós összefoglalót osztott meg az EU-csúcs legfontosabb pillanatairól.
Bolla Tibor azt állítja, hogy utódja hívta meg a rendezvényre.
