Németh László-díjjal tüntették ki Takaró Mihály irodalomtörténészt, karnagyot kiemelkedő pedagógiai munkásságáért – írja a Figyelő.
Németh László-díjjal tüntették ki Takaró Mihály irodalomtörténészt, karnagyot kiemelkedő pedagógiai munkásságáért. Ennek alkalmából nyilatkozott a Figyelőnek többek között Európa hanyatlásáról, a liberális irodalom mibenlétéről, elhallgatott nagyjainkról, a kultúra és a kereszténység kapcsolatáról.
Takaró Mihály a Figyelő azon felvetésére, hogy a liberális sajtó rendszeresen antiszemitázza, rögtön az elején tisztázza, aki ismeri a tevékenységét, az tudja, hogy ez ostobaság. Azokkal az írókkal és költőkkel foglalkozik, akik a magyar irodalmi kánonból 1945 után világnézeti okokból kiseprődtek. Kifejti, hogy nem tanítják Herczeg Ferencet, miközben Magyarország első Nobel-díjra jelölt írója volt, sem Tormay Cécile- t, aki a két világháború között Horthy után a legismertebb magyar volt a világon, hiszen 1935-ben a Népszövetségben Madame Curie helyére, a francia külügyminiszter javaslatára választották meg a legnagyobb bizottság elnökévé.
A Figyelőben Takaró Mihály arról beszél: a problémát abban látja, hogy a liberálisnak nevezett oldal a mai napig azt gondolja, értéket csak ők teremtenek, gondolkodni csak ők gondolkodnak progresszíven; egyszerűen nem fér bele, hogy más is gondolkodhat jól, más szemszögből nézve a valóságot.
A Figyelő-interjúban szóba került az is, hogy az irodalomnak mindig társadalmi funkciója is volt. „amikor az irodalom vagy bármely művészet képtelen elrugaszkodni a hétköznapiságtól, akkor nem ad többet, mint amennyit a hétköznapok. Ezeket én úgy szoktam nevezni, hogy »szösszenetpörcentés«. Amikor valakinek van egy jó ríme vagy van két mondata, és abból kerekít valamit, s aztán lelkesen ünneplik bizonyos körökben. De ez nem irodalom, ez nem művészet” – magyarázza. Takaró Mihály arról is beszélt a Figyelőnek, miként jutottak el identitásválságba a nyugati társadalmak és választ ad az őt érő támadásokra is.
A teljes interjút az aktuális Figyelőben olvashatják.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Rezeda Kázmér újabb utazásai címmel mutatták be november 15-én, pénteken a Budapest belvárosi Scruton kávézóban Bayer Zsolt új szépirodalmi kötetét. Bayer Zsolttal Szentesi Zöldi László beszélgetett. Mi a bemutató után kérdeztük a szerzőt. Interjúnk.
A nemzeti konzultációs íveket december 20-ig még ki lehet tölteni.
A volt elnök fia az elmúlt 15 év nagy részét az Egyesült Államokban töltötte, s innen visszatérve jelent meg a francia nyilvánosságban.
