Orbánnak és Simicskának is van mit köszönni. Interjú.
„Orbánra vagy Simicskára haragszik jobban?
Mindig a jót keresem, nem a rosszat. Mindkettőnek van mit köszönni. Egyik létrehozta, a másik működtette a lapot.
Kivégezték a Heti Választ. Azt a lapot, melyet kezdettől ön főszerkesztett. Ez csak megér egy haragszomot.
Nem kezdetektől, csak 2006-tól. A kivégzés meg bombasztikus kifejezés. Hogy most bajban vagyunk, nem kétszereplős játék.
Orbán vagy Simicska tehet inkább a Heti Válasz haláláról?
Mondhatjuk azt, hogy a tulajdonos váratlanul megvonta a finanszírozást. És mondhatjuk azt is, hogy a politika azt üzeni az üzleti világnak, hogy a Heti Válaszban hirdetni, pláne azt megvásárolni nem éppen javallt cselekedet.
Mert a végén még mellékhatások lépnek fel adott üzletember egyéb vállalkozásaiban?
Én ilyet nem állítok.
Pedig immár tán tét nélkül lehetne őszinte.
Nem a képzelgések mezején sétálok, inkább azt javaslom az üzletembereknek, hogy vessenek egy pillantást a lap eredményeire.
A Heti Válasz példányszáma a 2015. február hatodikai G-nap, Orbán és Simicska szakítása óta húsz százalékkal esett.
És még így is a legnépszerűbb jobboldali, konzervatív nyomtatott médium. Miközben sajnos a hirdetési bevételünk nyolcvankét százalékkal esett vissza.
Vagyis a NER lényegében kitiltotta a hirdetéseket a Heti Válaszból. A Fidesz létrehozta a lapot, a Fidesz megszüntette a lapot, ámen.
Ez is egy értelmezés.
Meg az is hogy, hogy a G-nap előtt jóval a súlyán fölül kapott állam irányította hirdetési pénzt a Heti Válasz.
Van igazság abban, hogy kedvezményezett helyzetben voltunk, de annyira azért nem, ami ekkora visszaesést indokolna. Köztudott, hogy a politikának erős eszköztára van befolyásolni az üzleti teret, azon belül is a médiát.
(...)
A Heti Válasz sok éve Simicska Lajos tulajdonostól függ.
De vele megállapodtunk, hogy nem szól bele a tartalomba. Sokkal inkább befolyásolta a cikkeinket az, hogy a kormányoldal blokádot hirdetett ellenünk: nem adhatott interjút nekünk se kormánypolitikus, se közszolga, sőt, még kulturális intézmény vezetője sem.
Vajon, ha a szerkesztőség átment volna Orbán alá, kormányszócsővé válik a Heti Válasz?
Hipotetikus kérdés, nincs rá válaszom.
Viszont azzal, hogy maradtak a Simicska-birodalomban, Orbánnál feketeseggűek lettek.
A történtekből akár ez is kiolvasható.
Ma kivel van a Heti Válasz?
Épp egy hónapja beszélt arról Balog Zoltán, hogy jó lenne egy olyan sajtó, melyben se nem gyűlölik, se nem imádják a kormányt, én pedig azt gondoltam: éljen, ez pont a Heti Válasz! A konzervatív világ részeként tekintünk magunkra: értékelvűek vagyunk, a szerkesztőségben négy-ötgyerekes anyák, apák dolgoznak, a családmodell, a gondolkodás nálunk polgári volt és polgári is marad.
Nem az értékeket kérdem. Hanem azt, melyik törzshöz tartozik a Heti Válasz? Kihez lojális? Kivel van? Orbánnal vagy nem Orbánnal? Ez a Nemzeti Együttműködés Rendszerének alapkérdése.
Én csak egy tisztességes, értékelvű lapot szerettem volna csinálni.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az újságírás legyik legfontosabb, egyben legnehezebb feladata a választási kampányok idején a zajszűrés és a hiteles tájékoztatás fenntartása.
A miniszterelnök beszélt a nemzetközi helyzet változásáról, az orosz-ukrán háborúról, a kampányról és a Szőlő utcai ügyről is.
A miniszterelnök szerint nem létezik arra épelméjű magyarázat, hogy miért tanácskoznak hajnalban, azontúl, hogy „be akarják őket darálni”.
Szőlő utca, energia, nagyhatalmak: Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku.
A spanyol szerző szerint csak egy erősebb uniós együttműködés képes versenyképes választ adni a globális kihívásokra; ennek akadályai lehetnek azok az országok, amelyek vétóval élnek vagy lassítják a döntéshozatalt.
A volt köztársasági elnök a Magyar Nemzetnek adott interjút.
A következő napokban dönteni kell az ország finanszírozásáról, különben jövőre csődbe megy.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
