Semmelweis Ignácnak örök helye van az orvoslás mérföldköveit lerakó legnagyobb tudósok, Louis Pasteur, Robert Koch, Joseph Lister vagy éppen Wilhelm Conrad Röntgen mellett – jelentette ki a köztársasági elnök kedden Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Áder János fővédnökként a Semmelweis Ignác-emlékév nyitókonferenciáján szólalt fel, amelyet az MTA Orvosi Tudományok Osztálya és a Semmelweis Egyetem szervezett.
Az államfő azt mondta, hogy az antiszepszis felismerésének fontossága, és vele a módszeres megelőzés szemlélete újraírta az egész orvostudományt; minden kezelés, beavatkozás kiindulópontja lett. Ezért tisztelik szerte a világban Semmelweis Ignácot, ezért örökítette meg alakját oly sok képzőművészeti és irodalmi alkotás. Ezért áll szobra a chicagói Nemzetközi Sebészeti Múzeumban, a Halhatatlanok Termében, az orvostudományra legnagyobb hatást gyakorló tizenkét kiválóságé között – hangoztatta a köztársasági elnök.
Győzött az élet
Áder János azt mondta, 2018-ban, születésének kétszázadik évfordulóján olyan tudósra emlékezik az ország, aki sohasem erkölcsi diadalra vágyott. Minden gondolatával, tettével, hivatástudatával az emberi életet szolgálta – fűzte hozzá. Áldozatos munkásságát felidézve, a hálás utókor tiszteleg „az anyák megmentőjének” emléke előtt – fogalmazott az államfő. Megjegyezte: Semmelweis Ignác tanításából, ahogy ő kívánta, gyakorlat lett. Győzött az élet.
A köztársasági elnök kitért az úgynevezett „Semmelweis-reflexre”. Szavai szerint a tudomány így határozza meg a tények automatikus elutasítását vizsgálat vagy kísérlet nélkül. Olyan, mintha a tudós világ utólag a „Semmelweis-reflex” szókapcsolattal fejezné ki lelkiismeret-furdalását, amiért oly sokáig nem hitt Semmelweis Ignácnak, nem hallgatta meg érveit, az őt igazoló tények ellenére is ragaszkodott megkövesedett szokásaihoz - vélekedett Áder János. Felidézte, hogy az 1800-as évek közepe táján az európai nagyvárosokban volt olyan klinika, ahol a szülő nők akár 30 százaléka is a gyermekágyi láz áldozatává vált. Éppen ott, ahol mindennek az életet kellett volna szolgálnia. A magyar fővárosban, a Semmelweis Ignácot foglalkoztató kórházban azonban sikerült 1 százalék alá szorítani ezt a számot. A fertőtlenítő kézmosás, amelynek fontosságát Semmelweis Ignác felismerte, és amelyet kötelezővé tett a szülészeti osztályon, egyszerű, ma már banális eljárásnak tűnik. Az ő idejében azonban tévútnak, feleslegesnek, értelmetlennek tartották orvostársai. Nem gondolták volna, hogy kétszáz évvel később minden, amit a sterilitás fontosságáról, az orvoslás első számú törvényéről tud majd az emberiség, Semmelweis Ignác klórmész oldatos tálkáiig lesz visszavezethető. A köztársasági elnök úgy vélekedett: mai tudásunkkal alig érthető, hogy kortársai miért nem hittek neki. Gyakorlata jóval megelőzte az elméletet – jegyezte meg.