Magyarnak lenni bátorság, szenvedély – Balázs János a Mandinernek
A Kossuth-díjas zongoraművésszel „szomorúzenészekről”, Kárpát-medencei Liszt-dns-ről beszélgettünk és arról, tényleg olyan fontos kérdés-e, ki vezeti a Zeneakadémiát. Interjúnk.
Az elmúlt harminc évben ennél jobb feltételei még nem voltak a magyarországi romák integrációjának, ezt az esélyt pedig ki kell használni - jelentette ki az emberi erőforrások leköszönő minisztere pénteken Pécsett.
Balog Zoltán a pécsi Gandhi Gimnáziumban rendezett VII. Romológus konferencián mondott köszöntőjében méltatta a kormány romaintegrációban elért – a közoktatást, a foglalkoztatást, a kultúrát és a tudományos életet is kedvezően befolyásoló – eredményeit. Emlékeztetett arra, hogy – Európában egyedülálló módon – Magyarországon hároméves kortól minden kisgyermeknek joga és lehetősége óvodába járni, ahol 85 százalékuk számára naponta háromszor ingyenes étkezést biztosít az állam. Az általános iskolások mintegy 65 százaléka részesül ingyenes étkezésben és kedvezményekben – tette hozzá a tárcavezető, kiemelve: az első kilenc évfolyam minden diákja számára díjmentesen biztosítják a tankönyveket.
Az iskolai szegregáció felszámolásához, amit Balog Zoltán nyitott, megoldandó kérdésként határozott meg, „központi akarat és irányítás szükséges” – utalt a Klebelsberg Központ létrehozására, valamint annak átgondolására, hogy miként lehet összhangba hozni a szegregáció ellen küzdelmet a szülők szabad iskolaválasztásával. A politikus hangsúlyozta a Biztos Kezdet Gyerekházak és a tanodák szerepét is a romaintegrációban. A foglalkoztatásra térve azt hangoztatta: „Magyarországon ma olyan gazdasági növekedés van, amely szívja magához a munkaerőt”. Óriási lehetőségnek nevezte, hogy nagyon sok közfoglalkoztatott került át a munkaerőpiacra.
A Nő az esély elnevezésű program keretében eddig kétezer roma nőt iskoláztak be különféle szakképzésekre, amelyek elvégzése után a résztvevők 75 százaléka sikerrel állja meg a helyét a munkaerőpiacon. A romák lakhatási körülményeinek javítását célzó úgynevezett telepprogramra az elmúlt három évben 45 milliárd forint állt rendelkezésre és „a polgármesterek versenyeznek a forrásokért” – közölte. „Szerettük volna a kultúrán keresztül felmutatni, hogy a magyarországi cigányság olyan értékekkel rendelkezik, amelyek a magyar kultúra és történelem részei, egyúttal Európát is gazdagítják”, s amelyekre a cigányság is büszke lehet – mondta.
A világhírű roma zongoraművészről, Cziffra Györgyről elnevezett, a főváros VIII. kerületében jövő tavasszal megnyíló roma oktatási és kulturális központról szólva kijelentette: az intézményre büszkék lehetnek majd a magyarországi cigányok. A pécsi konferencia résztvevőihez szólva Balog Zoltán úttörőnek nevezte Magyarország szerepét a romológia tudományában, egyúttal elismerését fejezte ki a diszciplína kutatói számára. Ismertetése szerint a Pécsi Tudományegyetem (PTE) bölcsészkarán működő romológia tanszékéről immár 225 diplomás került ki, romák és nem roma magyarok egyaránt. Beszédében Balog Zoltán az integráció és az asszimiláció fogalmait különválasztva kifejtette: „azt szeretném, ha a magyar állam (...) olyan lehetőségeket adna a roma fiataloknak, hogy ha akarnak integrálódnak, a többségi társadalom részévé válnak, ha pedig külön szeretnék ápolni kultúrájukat és identitásukat, akkor erre is legyen meg a lehetőség”.
A konfrontáció helyett az együttműködésben érdekelt új roma középosztály, elit és értelmiség létrejötte a többségi társadalom létérdeke is – fogalmazott. Balog Zoltán – konkrétumok említése nélkül – bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a tárcavezetői székben őt követő Kásler Miklós támogatásával továbbra is részt vesz a romák felzárkózását célzó szakpolitika irányításában. A PTE MTI-hez eljuttatott tájékoztatója szerint a romológus konferencia jubileumi esemény a részt vevő szervezetek életében, ugyanis a 2017/2018-as tanévben ünnepelik, hogy húsz éve indult el a pécsi egyetemen romológus képzés és tizenöt esztendeje alakult meg a Wlislocki Henrik Szakkollégium. A szombat délutánig tartó pécsi tanácskozáson 62 tudományos előadást tartanak.
(MTI)