Gulyás: A migráció az európai liberalizmus halálát jelenti

„Ébresztő Európa!” – ezzel a felütéssel rendeztek beszélgetést Douglas Murray Európa furcsa halála című könyvéről Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője és L. Simon László országgyűlési képviselő részvételével kedden.

A moderátor, Megadja Gábor a könyvet azzal vezette fel, hogy nem sok újdonsággal szolgál a magyar olvasó számára, mégis mind Nyugat-Európában, mind Magyarországon hamar sikerkönyv lett.

Gulyás Gergely szerint az utóbbi oka az lehet, hogy Murray állásfoglalása „önigazolást jelent” a magyarok számára, hiszen a szerző tudományos alapokon, de publicisztikai közérthetőséggel mutatja be a migráció okozta európai válságot, ami üdítő a gyakran leegyszerűsítő kampányszlogenek után. L. Simon László is azzal méltatta a könyvet, hogy „nem a plakátok és a leegyszerűsítő kommunikáció nyelvén”, hanem „történelmi keretrendszerbe ágyazva próbálja fejtegetni az okait Európa jelenlegi válságának”.

Gulyás Gergely meglátása szerint Murray rátapint egy fontos történelmi változásra:

Míg korábban azt hittük, hogy a szólásszabadság közös európai érték, addig azt látjuk, hogy a kontinens nagy részén nem lehet szabadon vitatkozni a migráció és az iszlám megítéléséről. Az Európában ma zajló politikai diskurzusok arról árulkodnak, hogy „Európában teljes egészében elvált egymástól a jólét és önazonosságtudat”, ami sebezhetővé teszi a kontinens országait: 

„A gazdagság az önvédelemre való képesség hiányával párosulva még kifejezetten veszélyes is, hiszen ez az, ami vonzóvá teszi Európát mindazok számára, akik a saját kultúrájukhoz ragaszkodva szeretnének itt új hazát teremteni” – jelentette ki Gulyás, egyértelművé téve azt is, hogy a szerzőhöz hasonlóan a politikai iszlámot is ebből a szempontból ítéli meg.

L. Simon László elismerte, hogy Murray kifejezetten pesszimista jövőképet fest az olvasó elé, de hangsúlyozta: nem szabad lemondani Nyugat-Európáról, mert „nagyon nehéz szigetként megmaradni Európában”. Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy „ha Németország térdre kényszerül, akkor előbb-utóbb mi is térdre fogunk kényszerülni”. Ezért „számunkra nem csak Magyarország fontos, hanem egész Európa megmaradása alapvető létkérdés.”

A kultúra szerepe

Megadja Gábor felhívta a figyelmet Murray ateizmusára, ami különösen érdekessé teszi a szerző keresztény európai kultúra melletti kiállását. L. Simon erre a maga részéről leszögezte, hogy szerinte a kereszténységről, „mint az életünket összefogó keretrendszerről” van értelme beszélni a politikában,

ezért „ezt nem cserélhetjük le másra” – fogalmazott.

Gulyás Gergelynek erről a felvetésről Antall József szavai jutottak eszébe, miszerint „Európában még az ateista is keresztény”, vagyis az emberi méltóságról, a férfi és nő egyenjogúságáról alkotott felfogásunk és az egész kultúránk a kereszténységben gyökerezik, „e tekintetben a magyar alkotmány preambulumának az a megfogalmazása, hogy »elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét«, vitán felül álló ténymegállapítás, nem pedig hitbeli kategória”.

L. Simon László Murray gondolatait visszhangozva felhívta a figyelmet arra, hogy a kortárs európai művészet minden jel szerint lemondott a nagy történetek elbeszéléséről, pedig igazán csak most „kellenének a nagy európai meg nagy magyar regények, képzőművészeti alkotások, a hitünket visszaadó, a lelkünket megérintő az érzéseinket felkorbácsoló a lelkiismeretünket fölrázó nagy filmek”; és olyan új, „monumentális művek”, amik a kulturális értékeinket közvetítik.

A megújuláshoz a művészet terén is „változás kell, hogy bekövetkezzen”, egyébként „a mi filmtámogatási rendszerünkben is” – fűzte hozzá, majd azzal zárta eszmefuttatását, hogy Murray pesszimizmusán túl kell lépnünk, mert addig „semmi sincs veszve”, amíg van lehetőségünk dönteni a sorsunkról.