Bevásároltak a románok: amerikai lopakodók fognak járőrözni a Kárpátokban
32 darab ötödik generációs F–35-ös harci repülőgép érkezik a szomszédos országba.
Alkotmányellenesnek minősítette a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvényt a román alkotmánybíróság. A testület elnöke azzal érvelt, hogy a parlament nem szabályozhat törvénnyel egyedi eseteket.
Alaptörvénybe ütközőnek minősítette hétfőn a román alkotmánybíróság a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvényt. Valer Dorneanu, a taláros testület elnöke a döntést azzal magyarázta, hogy a parlament csak általános érvényű jogszabályokat hozhat, és nem szabályozhat törvénnyel egyedi eseteket.
„A parlament nem fogadhat el olyan törvényt, amelynek egyetlen jogi személy számára vannak jogkövetkezményei, márpedig itt erről van szó. Nem a szülők, diákok, egyetemi hallgatók közötti viszonyt szabályozták, ott egy iskola megalapításáról van szó” – mondta az ülésről távozó Dorneanu, aki azonban nem volt hajlandó megállni, hogy válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Az alkotmánybíróság később közleményben tudatta, hogy szavazattöbbséggel hozta meg döntését, amelyet arra alapozott, hogy a közoktatási tanintézeteket az önkormányzatok hozzák létre a tanfelügyelőségek láttamozása alapján, és a parlament beavatkozása az önkormányzatok hatáskörébe alkotmánysértő, mivel nem áll összhangban a törvényhozás általánosabb érvényű szabályozást célzó feladatával. A taláros testület leszögezte: a normakontroll során nem vizsgálták a kisebbségek jogát az anyanyelvű oktatáshoz. A bukaresti szenátus február 7-én a szociálliberális kormánytöbbség és az ellenzéki Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) támogatásával fogadta el a helyi hatóságok által felszámolt marosvásárhelyi tanintézet újraalapításáról rendelkező törvénytervezetet, amelyet az RMDSZ terjesztett a parlament elé.
Az előzetes normakontrollt két ellenzéki erő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 50 és a Népi Mozgalom Pártja (PMP) 16 törvényhozója kérte. Az óvás előterjesztői úgy értékelték: sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét az, hogy a parlament iskolaalapítóként lép fel, holott a közoktatási intézményeket az önkormányzatok javaslatára miniszteri rendelettel kellene alapítani. A panaszosok szerint ezzel a törvényhozás önkényesen elbitorolja a végrehajtó hatalom hatáskörét.
A jobbközép ellenzéki pártok a nyilvánosság előtt nem jogi érvekkel, hanem magyarellenes előítéletekre alapozva, nacionalista szólamokkal támadták Magyarországot, az RMDSZ-t és az azzal együttműködő bukaresti szociálliberális kormánykoalíciót. Az alkotmányossági óvás beterjesztésekor Eugen Tomac, a PMP képviselőházi frakcióvezetője azt mondta: a törvény általi iskolaalapítás mögött Magyarország áll, amely „meg akarja alázni Romániát a centenárium évében”. Az RMDSZ azt követően terjesztett törvénytervezetet a parlament elé a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium alapításáról, hogy bebizonyosodott: az egymásra mutogató helyi hatóságoktól nem várható megoldás. A magyar érdekképviselet szerint az iskola törvény által történő létrehozása megakadályozná, hogy közigazgatási perrel lehetetlenítsék el az intézmény működését.
(MTI)