Az osztrák atomellenesség háttere

„Ausztria belpolitikai köntösbe burkolva, de a saját megújuló energiaforrásai versenyképességét féltve támadja Magyarországnak az Európai Unió által is jóváhagyott szuverén döntését. Azért nem eszik olyan forrón a kását, és erre utalt mind az új osztrák kancellár, mind pedig Orbán Viktor kormányfő, amikor minapi találkozójuk után világossá tették, nem hagyják, hogy Paks II ügye rányomja a bélyegét a kétoldalú kapcsolatokra.

A diplomácia nyelvéről lefordítva ez még akár azt is jelentheti, hogy a hazai infrastruktúra-fejlesztésekben (is) élen járó osztrák vállalatok felsorakozhatnak a jelképes paksi rajtvonalnál.

Az Európai Unió tagállamainak jelentős része reálisan, szakmai alapon közelít az atomerőművek gazdasági, ellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontjainak értékeléséhez. Új atomerőművi blokkok épülnek Franciaországban, Finnországban, Szlovákiában és az Egyesült Királyságban is.

Hamarosan pedig Csehország és például Lengyelország is a magyar példát követheti új atomerőművi blokkok építése tekintetében, hiszen Magyarország – a nemzetközi trendeknek és kihívásoknak is egyaránt megfelelve – az atomenergia és a megújuló energiaforrások együttes és nem egymást kizáró alkalmazása mellett tette le a voksát.”