Az ellenzéki pártok megállapodtak egy közös oktatási minimumban

Oktatási minimumról szóló megállapodást írtak alá pedagógusok, oktatók, valamint ellenzéki pártok képviselői hétfőn Budapesten.

Pilz Olivér, aki az oktatási minimum kidolgozását január 28-án, a Kossuth téren tartott demonstráción jelentette be, a Tanítanék nevében kiemelte: azért kezdték el szervezni a dokumentum kidolgozását és aláírását, mert az oktatást nemzeti ügynek tartják, ami közvetlenül vagy közvetve mindenkit érint.

Hozzátette: az oktatás kiszámíthatóságának, stabilitásának nemzeti érdeknek kell lennie, de a tapasztalatok azt mutatják, ma nagyon rosszul működik Magyarországon. Szerintük a jelenlegi oktatáspolitika megbukott, ezt a kormány is látja, változásra van szükség. Megjegyezte: a kormány az elmúlt időszakban olyan változtatásokat vezetett be, ami még közelebb lökte a szakadékhoz az oktatást. Kitért arra is: a kormány nem hajlandó az együttműködésre, a párbeszédre sem a politikusokkal, sem a tőlük független társadalmi szereplőkkel, együttműködés helyett megpróbálja lejáratni az autonóm civil szervezeteket, akik tenni akarnak az oktatásért. 

Kifejtette: a dokumentum alapvetése, hogy a gyerekek érezzék jól magukat az iskolában, ez ma nincs így. Kiemelte az autonómia hiányát, a centralizációt, ami ma lényegében ellehetetleníti az oktatást. Szabadságra van szükség az iskolákban – hangoztatta, s kiállt a szabadság mellett az iskolák fenntartásában is. Kitért a finanszírozás területére, ebben Magyarország szerintük alulteljesít. Kijelentette: néhány év alatt a GPD 6 százalékát el kell érni e téren, és a pedagógusok bérét is tovább kell emelni. 

A túlterheltség a tanárok és diákok oldaláról egyaránt jelentkezik, ezt csökkenteni kell – hangsúlyozta. Modern, személyközpontú módszertant is sürgetett, s kiemelte: az iskola alapfeladata az esélyteremtés. Pásztor Erzsébet, az Oktatói Hálózat képviselője kiemelte: a felsőoktatásban biztosítani kell az intézmények autonóm működését, meg kell szüntetni a kancellári és konzisztóriumi rendszert, vissza kell állítani az egyetemi vezetők és testületek, a szenátusok jogait, vissza kell adni az egyetemek döntési jogát a szakok indítására.

Kitért arra, hogy partnerségen, párbeszéden alapuló felsőoktatás-politikára van szükség, növelni kell a terület részesedését a nemzeti jövedelemből, meg kell változtatni az intézmények finanszírozásának rendjét, növelni kell az oktatói béreket, s az oktatási módszerekre alapozva kell megújítani a tanárképzést. Újragondolnák a hallgatói önkormányzati rendszert is. Közölte: társadalmi vitára bocsátják a dokumentumot, elküldik azon pártoknak is, amelyek nem vettek részt az egyeztetésben.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció alelnöke fontosnak nevezte, hogy az oktatási minimum kiáll a szabad, nyitott és befogadó iskola mellett. A dokumentum világossá teszi, hogy nincs szükség a rengeteg „ostoba lexikális anyagra”, helyette a problémák megoldására alkalmas készségek kellenek. Az egyenlő esélyek megteremtése is fontos – tette hozzá.

Juhász Péter, az Együtt elnöke kijelentette, hogy az oktatási minimum teljesen lefedi a pártjuk programját. Egy szabad világot képzelnek el – mondta, és kiemelte, hogy a dokumentumban megjelenik a gondolkodásra nevelés. Megjegyezte: az Együtt hétfőn kezdeményezi, hogy a kormánypártok is vállaljanak részt egy etikai kódexben: azaz ne kampányoljanak oktatási, egészségügyi intézményekben.

Hadházy Ákos, a Lehet Más a Politika társelnöke úgy fogalmazott, hogy „komoly hazugságáradatban élünk”. Szavai szerint azért születtek „elképesztően primitív tankönyvek”, mert „ellopták” az oktatási reformot, így nem maradt pénz, valamit azonban fel kellett mutatni.

Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője olyan ideális iskolarendszert vizionált, amelyben az ember: a diák, a tanár, a szülő a fontos. Azt mondta, abban bízik, hogy a demokrata ellenzék pártjai más területeken is felismerik közös felelősségüket, így jogállami és választási minimum is születhet.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke úgy fogalmazott: „egy a dokumentum, egy a zászló”. Kiemelte: a diákokat, a gyermekeket kell a középpontba állítani, és fel kell szabadítani az iskolákat. Szavai szerint az elmúlt nyolc évben „bűnös módon” három területen nem zajlott le változás, vagy történtek visszalépések: az egészségügy, az oktatás és a nyugdíjasok helyzetének vonatkozásában.

Turi Zoltán, a Modern Magyarország Mozgalom képviselője azt hangsúlyozta, hogy ők egy piacképes, erős gazdasági alapokon nyugvó államban gondolkodnak, és egy ilyen nem jöhet létre megfelelő oktatási háttér nélkül.

Dukán András Ferenc, a Momentum Mozgalom elnökségi tagja kiemelte, hogy nekik nagyon fontos dokumentum. A párt egyes ügyek mentén a jövőben is együttműködik majd másokkal – fűzte hozzá, kiemelve: meg kell állítani az ország kettészakadását.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke azt mondta: nem is annyira minimumról van szó, szerencsére a maximum felé közelítenek. Szavai szerint a pedagógusokat és a diákokat érintő napi szorongás a szülőkre is ugyanúgy kihat. Úgy vélekedett, hogy egy áprilisi kormányváltás után, amikor megvalósul az oktatási minimum, „többtonnás teher fog legurulni” Magyarország válláról.

Ambrus Gyöngyi, az Új Kezdet alelnöke arról beszélt, hogy míg a rendszerváltás idején az önkormányzatok valódi részvétele volt jellemző az oktatásban, mára ebből „csak a részvét maradt” a közösségek, a diákok iránt.

(MTI)