Brüsszel mindenbe bele akar szólni, "az uborka görbületétől az emberek betelepítéséig" - fejtegette -, pedig tudomásul kell venni, hogy a magyar emberek egyértelműen döntöttek arról, hogy magyar Magyarországot akarnak. "Nem akarunk vegyes társadalmat, ázsiai és afrikai tömegeket befogadni",(...) nem kérünk a bűnözésből, a terrorizmusból, "abból meg különösen nem, hogy mások mondják meg nekünk", mi a jó Magyarországnak - fogalmazott Fazekas Sándor. Egy betelepítés visszafordíthatatlan folyamat, amely "a magyarság, a kereszténység felszámolásával járna", ezért kell hitben erősödnünk és összefognunk - jelentette ki Fazekas Sándor.
A miniszter Lenti várossá nyilvánításának ünnepére térve elmondta: fiatal város, de nagyon régi település, amelynek története a honfoglalás koráig nyúlik vissza. Lenti várát IV. László említette először írásban 1278-ban, és a magyar történelem ritkaságává vált azzal, hogy soha nem került török kézre. Miután mostanra újra magyar tulajdonban van - utalt az évekkel ezelőtti privatizálásra a miniszter -, "a kormány partner a műemlékegyüttes felújításában". A politikus Lentit a magyarság végváraként jellemezte, mert Ausztria, Horvátország, Szlovénia vonzásában is mindig hűséges tudott maradni Magyarországhoz. A határon túli magyar közösségnek is nagyon fontos támpontja, segítsége a megmaradásban, a gazdasági kapcsolatok erősítésében, a kultúrában egyaránt - hangoztatta.
A politikus szerint Lenti a sikeres újrakezdésnek is a jelképe, mert a helyi laktanya megszűnésével az idegenforgalomban találta meg a kitörési pontot, amely megélhetést, életet és fejlesztési lehetőséget is jelent. Fazekas Sándor szólt arról, hogy a város a közeljövőben 300 millió forintot fordíthat a piac felújítására, 200 milliót óvoda- és bölcsőde-korszerűsítésre, 170 milliót pedig a strandfejlesztés tervezésére.