Elfogadhatatlan a modernkori gyarmatosításnak is nevezhető szándék akár Brüsszeltől, akár máshonnan - jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szombaton Lentiben, a zalai település várossá nyilvánításának 39. évfordulóján tartott ünnepségen.
A politikus arról beszélt, hogy "jogszabályok alkotásával, különböző kötelezettségszegési eljárásokkal", nyíltan vagy kevésbé nyíltan megpróbálnak "bekényszeríteni bennünket" egy olyan államszövetségbe vagy szervezetbe, amelyben a magyarság csak alárendelt szerepet játszhat. Megfogalmazása szerint valakik, valahol, ki tudja milyen tárgyalótermekben, eldöntötték, hogy ez a mostani Európa nem is annyira korszerű, inkább legyen valamilyen "ködös Európai Egyesült Államok". De ez a modernkori gyarmatosításnak is nevezhető szándék elfogadhatatlan - szögezte le Fazekas Sándor.
Brüsszel mindenbe bele akar szólni, "az uborka görbületétől az emberek betelepítéséig" - fejtegette -, pedig tudomásul kell venni, hogy a magyar emberek egyértelműen döntöttek arról, hogy magyar Magyarországot akarnak. "Nem akarunk vegyes társadalmat, ázsiai és afrikai tömegeket befogadni",(...) nem kérünk a bűnözésből, a terrorizmusból, "abból meg különösen nem, hogy mások mondják meg nekünk", mi a jó Magyarországnak - fogalmazott Fazekas Sándor. Egy betelepítés visszafordíthatatlan folyamat, amely "a magyarság, a kereszténység felszámolásával járna", ezért kell hitben erősödnünk és összefognunk - jelentette ki Fazekas Sándor.
A miniszter Lenti várossá nyilvánításának ünnepére térve elmondta: fiatal város, de nagyon régi település, amelynek története a honfoglalás koráig nyúlik vissza. Lenti várát IV. László említette először írásban 1278-ban, és a magyar történelem ritkaságává vált azzal, hogy soha nem került török kézre. Miután mostanra újra magyar tulajdonban van - utalt az évekkel ezelőtti privatizálásra a miniszter -, "a kormány partner a műemlékegyüttes felújításában". A politikus Lentit a magyarság végváraként jellemezte, mert Ausztria, Horvátország, Szlovénia vonzásában is mindig hűséges tudott maradni Magyarországhoz. A határon túli magyar közösségnek is nagyon fontos támpontja, segítsége a megmaradásban, a gazdasági kapcsolatok erősítésében, a kultúrában egyaránt - hangoztatta.