Alberto Mondadori olasz költő A harag és a szeretet éneke Magyarországért című verskötetének magyar fordítását mutatták be Rómában.
Alberto Mondadori olasz költő A harag és a szeretet éneke Magyarországért című, több mint ötven évvel ezelőtti verskötetének magyarul megjelent fordítását Szőcs Géza, a Magyar Pen Club elnöke mutatta be a Római Magyar Akadémián kedd este.
Szőcs Géza az MTI-nek elmondta, hogy az olasz és magyar nemzet közötti mély szellemi kapcsolat újabb bizonyítékát képviseli Alberto Mondadori alkotása, amely meglepetésként került elő.
A költőt elsősorban a híres olasz kiadó-alapító Arnoldo Mondadori legidősebb fiaként ismerik. Kevesen tudják róla, hogy a korabeli Olaszország szellemi életének kiemelkedő képviselője volt, aki a nyugat-európai értelmiség számos más tagjához hasonlóan nem hagyta szó nélkül az 1956-os magyarországi eseményeket. Tizenegy énekből álló „szuggesztív poémát” írt, amelynek címe is a szovjet elnyomás iránti haragot és a Magyarország iránti szeretetet hivatott kifejezni. A kötet 1959-ben jelent meg, de utána nyoma veszett. A költemény mostanáig még Alberto Mondadori műveinek olaszországi listájában sem szerepelt.
Szőcs Géza szerint a „megtalált” költemény magyarra fordítása „kulturális és morális elégtételnek” számít. Hozzátette, hogy szerinte Alberto Mondadori művét csak a Magyar Pen Club adhatta ki, hiszen ez a legrégebbi magyar irodalmi szervezet.
A költeményre Sárközy Péter professzor, a római Sapienza egyetem magyar tanszékének nyugalmazott tanára hívta fel a figyelmet, aki a kötethez előszőt írt. A magyar fordítás Szkárosi Endre költő, műfordító, a budapesti ELTE egyetemi tanárának munkája.
Az RMA-n tartott könyvbemutatón Francesca Bernardini, a Sapienza római egyetem olasz irodalom tanszékének professzora kifejtette, hogy Alberto Mondadorit számos szál kötötte Magyarországhoz. Unokatestvérével, Mario Monicelli rendezővel közösen filmet forgatott A Pál utcai fiúkról, amely 1935-ben első díjat nyert a Velencei Filmfesztivál egyik alkotói kategóriájában. Alberto Mondadori az első világháborúban Magyarországon, a Szovjetunióban és Németországban hadi tudósítóként dolgozott. Egyik verskötetével Premio Viareggio-irodalmi díjat nyert, hatvankét évesen 1976-ben hunyt el. Ezzel egy időben megjelent olasz nyelven Szőcs Géza Sem a lét, sem a létra című kötete a magyar származású ismert olasz költő Tommaso Kemény fordításában a milánók Jaca Book kiadásában.
(MTI)
Magyar Péter egyszerre utasítja el a migrációs paktumot és keres kompromisszumot az EU-val, miközben milliárdos bírság és befagyott források nehezítik a helyzetet. Az új kormány előtt kemény döntés áll: engedmény vagy konfrontáció Brüsszellel. De mi is az a migrációs paktum? Most mindent elmondunk!
Gulyás Gergely posztja alatt egyre csak gyűlnek a megdöbbent és a minisztert támogató hozzászólások.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Az MMA-elnök szerint a bajok nem itt és nem most kezdődtek. Hanem amikor kétszázötven éve úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk életünkből a tekintélyt és legfőképpen a Fennvalót.
Két szélsőség van, az egyik gyűlöli, hogy magyarnak született, a másik véglet, amikor valaki az élete értelmének tekinti, hogy ő magyar. Lánczi András írása.
Az MCC háromnapos nemzetközi konferenciáján ezúttal is világhírű szakemberek gyűltek össze, hogy közösen megfejtsék, mi kell ahhoz, hogy Európába visszatérjen a béke, a jólét és a szólásszabadság.
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
Minden eddiginél kockázatosabbá vált az utazás a 18 és 60 év közötti férfiak számára.
Márki-Zay Péter ismét elővette tavalyi ötletét, amely szerint szobrot kellene állítani Magyar Péternek.
