Alberto Mondadori olasz költő A harag és a szeretet éneke Magyarországért című verskötetének magyar fordítását mutatták be Rómában.
Alberto Mondadori olasz költő A harag és a szeretet éneke Magyarországért című, több mint ötven évvel ezelőtti verskötetének magyarul megjelent fordítását Szőcs Géza, a Magyar Pen Club elnöke mutatta be a Római Magyar Akadémián kedd este.
Szőcs Géza az MTI-nek elmondta, hogy az olasz és magyar nemzet közötti mély szellemi kapcsolat újabb bizonyítékát képviseli Alberto Mondadori alkotása, amely meglepetésként került elő.
A költőt elsősorban a híres olasz kiadó-alapító Arnoldo Mondadori legidősebb fiaként ismerik. Kevesen tudják róla, hogy a korabeli Olaszország szellemi életének kiemelkedő képviselője volt, aki a nyugat-európai értelmiség számos más tagjához hasonlóan nem hagyta szó nélkül az 1956-os magyarországi eseményeket. Tizenegy énekből álló „szuggesztív poémát” írt, amelynek címe is a szovjet elnyomás iránti haragot és a Magyarország iránti szeretetet hivatott kifejezni. A kötet 1959-ben jelent meg, de utána nyoma veszett. A költemény mostanáig még Alberto Mondadori műveinek olaszországi listájában sem szerepelt.
Szőcs Géza szerint a „megtalált” költemény magyarra fordítása „kulturális és morális elégtételnek” számít. Hozzátette, hogy szerinte Alberto Mondadori művét csak a Magyar Pen Club adhatta ki, hiszen ez a legrégebbi magyar irodalmi szervezet.
A költeményre Sárközy Péter professzor, a római Sapienza egyetem magyar tanszékének nyugalmazott tanára hívta fel a figyelmet, aki a kötethez előszőt írt. A magyar fordítás Szkárosi Endre költő, műfordító, a budapesti ELTE egyetemi tanárának munkája.
Az RMA-n tartott könyvbemutatón Francesca Bernardini, a Sapienza római egyetem olasz irodalom tanszékének professzora kifejtette, hogy Alberto Mondadorit számos szál kötötte Magyarországhoz. Unokatestvérével, Mario Monicelli rendezővel közösen filmet forgatott A Pál utcai fiúkról, amely 1935-ben első díjat nyert a Velencei Filmfesztivál egyik alkotói kategóriájában. Alberto Mondadori az első világháborúban Magyarországon, a Szovjetunióban és Németországban hadi tudósítóként dolgozott. Egyik verskötetével Premio Viareggio-irodalmi díjat nyert, hatvankét évesen 1976-ben hunyt el. Ezzel egy időben megjelent olasz nyelven Szőcs Géza Sem a lét, sem a létra című kötete a magyar származású ismert olasz költő Tommaso Kemény fordításában a milánók Jaca Book kiadásában.
(MTI)