Bajkeverők

„Baj van a civilekkel. Persze mindig voltak velük apróbb-nagyobb gondok, mert nem tudnak és nem is akarnak illemtudóan viselkedni, úgy, ahogy a politikusok elvárják tőlük. Mióta kialakult a népképviseleti rendszer, a civilek furtonfurt beleszólnak a politikába. S bármily meglepő ez sokaknak, ezt nevezik demokráciának. Csakhogy a demokráciával is baj van. Legalábbis a politikusok egy része szerint. Akik csak addig tántoríthatatlan hívei a demokráciának, amíg megválasztják őket, utána a terhükre van. Szóval, minél inkább beleszólhatnak a civilek a politikába, annál inkább korlátozzák a politikusokat egyéni ambícióik kiélésében. Következtetésképpen: annál erősebb a demokrácia. Márpedig a civilek akaratlanul is politizálnak, amikor szervezeteket hoznak létre, akkor is, ha a politikától látszólag távol eső terepeken tevékenykednek. Ugyanis ha önkényesen társulásokat építenek, az annak a jele, hogy az állam – tudatosan vagy felületességből – csak részben vagy egyáltalán nem lát el különböző társadalmi feladatokat. Megszokott, hogy az állam átengedi a civileknek – főleg a kultúra és a szociális gondoskodás területén – némely teendők elvégzését, ideális esetben anyagi támogatást is ad hozzájuk.

Ám ezek az idillikus állapotok azonnal véget érnek, amikor a hatalom megpróbál rátelepedni a civilekre. Befolyásolná, irányítaná, érdekei szerint használná őket, maga hozna létre szervezeteket, a spontán szerveződéseket tiltaná, a meglévőket feloszlatná. Eredetileg apolitikus vagy politizálni nem is szándékozó szervezetek ellenzéki pozícióba kerültek, sőt, egyes mozgalmak az állampolgárok politikai szocializációjában is meghatározó szerephez jutottak.

Így nyertek politikai dimenziót a múlt században olyan civil szerveződések, mint a dalárdák, az olvasókörök, a természetjáró-egyesületek, a beat-, az amatőr színházi, a táncházmozgalom, az irodalmi és más művészeti műhelyek, a Szegényeket Támogató Alap. Erről a párt manapság megfeledkezni látszik, de a Fidesz is illegális civil szervezetként alakult meg 1988 tavaszán.”