Talán az ünnep közelsége miatt is az ember könnyen elérzékenyül, ha váratlanul elesettekkel, szegény sorsúakkal találkozik. Szerencsére sokan vannak, akik hisznek abban, hogy az erőseknek kötelességük erősnek lenni, és felkarolni a gyengébbeket. Így gondolkodnak a Szent Teréz gyermekotthon jótevői is, akiket mi is felkerestünk Torockón.
December első hétvégéjén a torockói gyermekotthonban vendégeskedtem. Vacsora után a ház vezetője, Karczagi Iringó emlékeztetett, hogy aznap este előrehozott Mikulás-járás lesz náluk, mivel az öreg püspöknek sok helyre el kell jutnia a következő egy hétben. Így december elsején a nagy egyesülés helyett Szent Miklóst ünnepelték meg a torockói Kis Szent Teréz gyermekotthon lakói.
Néhány tucat magyarországi épp Erdélyt járja, hogy személyesen ajándékozhassák meg a rászoruló gyerekeket. Jendrolovits Gábor és barátai 2002 óta rendszeresen járnak a Szent Ferenc Alapítványhoz segíteni, egyben a Mikulás szerepét is magukra vállalták. Ami hatalmas feladatot jelent, hiszen Csaba testvér alapítványa több ezer bentlakó gyermeket nevel. Gábor Szekszárdról érkezett, a társaság egésze azonban lefedi Magyarországot. Akad, aki első alkalommal van Erdélyben. Politikai, vallásos meggyőződéstől függetlenül, a segíteni akarás szándékával érkeznek. Dunaföldvár polgármestere is a csapat tagja, mint magánember veszt részt a segítő munkában, semmi politika. Gábor, a Mikulás-csapat vezetője, kérésemre elmesélte, hogy miként is kezdődött az egész történet.
Gábor tizenöt évvel ezelőtt találkozott Csaba atyával először Déván, akkor ismerkedett meg az alapítvánnyal. Az első adandó alkalommal vállalta a Mikulás szerepét, ekkor mindössze négy-öt családot jártak végig. Azonban az intézmény bővülésével rájuk is egyre több feladat hárult, több településen, Erdély távoli részein jöttek létre gyermekotthonok, napközik. A csapat pedig elhatározta, hogy az alapítvány hálózatának bővülésével lépést tartva látogatják végig a Szent Ferenc Alapítvány összes házát. Rokonság, barátok, munkatársak adták össze azt, amit adományként elhoztak, illetve ők segítettek megszervezni a körutat. Egy idő után cégek, szervezetek ajánlották fel segítségüket, pénzadománnyal támogatták Gáborék misszióját. Mivel Gábor és barátai intézményi háttér nélkül, csupán jó szándéktól vezérelve végzik a feladatukat, a pénzadományokat egyenesen az alapítvány számlájára irányítják, hogy az esetleges rosszindulatú pletykáknak elejét vegyék.
Az alapítvánnyal azonban megállapodtak, hogy a felajánlásokat a baráti társaság kezeli, saját belátásuk szerint költik el adományokra azt. Az idő teltével már sokkal több lett a pénzadomány, amit javarészt tartós élelmiszerre, tisztítószerekre, és mikuláscsomagokra költenek. Alapvető háztartási cikkeket hoznak, cukrot, rizst, olajt, lisztet, tésztákat, mézet, almát, vegyi árut, mosószereket. A praktikus, jól felhasználható adományokon felül 2640 kis édességcsomag is érkezett. Idén is, tizenöt éve rendszeresen.
Jórészt Böjte Csaba otthonait látogatják végig, azonban vannak más erdélyi intézmények is, amelyeket a Mikulás-körút alkalmával meglátogatnak. Ilyen a Havadtőn működő református gyermekotthon, amely hasonló elven működik, mint a Szent Ferenc Alapítvány otthonai. A gyerekotthonok mellett útjuk során korházakat is meglátogatnak.A magyarországi csapat a marosvásárhelyi egyetemi kollégium diákjaival járja végig a csíkszeredai és a vásárhelyi korházak gyermekosztályait. A diákok műsorral készülnek, segítenek kiosztani a Mikulás ajándékait.
A Szent Ferenc Alapítványon belül dolgozik két csapat, amelyek missziós munkát végeznek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy szegény családokat látogatnak, segítenek a házat rendbe hozni, adományt osztanak, a szociális segítség mellett pedig gyakorlati tanácsokkal segítik az életüket, a talpraállást. A Pál Marika vezetésével működő missziót időnként Gáborék is segítik, illetve elkísérik őket helyszínekre. Évek múlásával is nyomon követik egy-egy szegény család helyzetének az alakulását. Elmondásuk szerint sok sikeres történet van, ami minden alkalommal meggyőzi őket, hogy nem hiábavaló az erőfeszítés. Tizenöt év alatt sok család életét sikerült végigkísérni.
A beszélgetés alatt Gábor beavat az út technikai részleteibe is. Nyolcvan, valamilyen formában Csaba testvérhez tartozó intézményt, házat látogatnak végig. „Az út során idővel négyfelé oszlik a társaság, reggel egy helyről indulunk, egy helyre térünk vissza. Van A, B, C és D Mikulás, mindenki ellátogat a neki kijelölt otthonba, majd Korondon fogunk találkozni”– vázolta a tervet. Gábor az A Mikulás útvonalát viszi.
Idén tizenkilenc és fél tonna adományt hoztak az alapítványnak, a mikuláscsomagok súlya másfél tonnát nyom, összértéke kilenc és fél millió forint. A harmincöt főből álló csapat huszonegy autóval és három utánfutóval érkezett.
A Mikulás-túra egy hétig tart. Gábor elmondta azonban, hogy nem mindenkinek van módja végig a csapattal tartani, van, aki csak egy hétvége erejéig, egy adott célpontig, Korondig vagy Csíkszeredáig utazik együtt a társasággal.
A paksi atomerőmű iskolájával együttműködve rajzpályázatot is hirdetnek, minden évben. Mivel a Mikulás rendszeresen kap rajzokat a gyerekektől, Gáborék azt találták ki, hogy a paksi iskola gyerekeivel „zsűriztetik meg” az erdélyi gyerekek rajzait. Gyerekek rajzolják, gyerekek méltatják a pályaműveket, így igazságos – állítja Gábor. Minden évben egy adott témában hirdetik meg a versenyt, idén a Mi leszel, ha nagy leszel? volt kérdés.
Gábor régi „bútordarab” az alapítvány támogatói között. Beszélgetésünk közben akaratlanul is elkalandozik, elmeséli, hogy jelen volt akkor is, amikor Csaba testvér megvásárolta a torockói házat. Elmondása szerint a mostani főépület helyén, ahol a szobák egy része és az ebédlő van, csak egy roskadozó pajta állt. Az épület akkori állapota nem sok jót ígért, senki nem gondolta volna, hogy egy nap huszonegy gyereknek és három nevelőnek lesz az otthona. Gábor elmesélte azt is, hogy egy kompromittáló felvétel van a birtokában, amelyen Csaba testvér szerepel, amint ferences habitusban átmászik a kerítésen.
A történet mesélése közben Gábor félreérthetetlen utalásokat tesz arra, hogy akad még bőven története, amit a Torockón fellelhető Forrás borozóban, ismertebb nevén a Szabolcs művekben oldottabb körülmények között szívesen megoszt. Nem okozott csalódást, a Szent Ferenc Alapítvány Mikulása egész estés műsorral szórakoztatta a krampuszokat, illetve minden jelenlévőt. Időközben a Sopron környéki West Wind motoros banda is megérkezett, ők is ajándékot hoztak a gyerekeknek.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A gyerekszoba.hu szerkesztői jelezték a tévedést annak a földrajztanárnak, aki a szóban forgó kiadványból oktatja diákjait.
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Már megint megszüntették, Brassóban lehet kilincselni a visszaállításáért.
A felajánlást Devich Gábor főigazgató adta át Zakar Katalinnak az iskola igazgatójának.
A július közepén született kislánya okán is megdobbanhatott az úszólegenda atyai szíve.
Többszörösére emelkedtek 2010 óta a hajléktalanellátásra szánt források, a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár pedig a napokban arról tájékoztatott, a legkritikusabb, téli időszakra már felkészültek az érintett hatóságok és szervezetek. Minden feltétel adott volt tehát, hogy Szentkirályi Alexandra drasztikus javaslattal álljon elő.
„Minden egyes alkalommal, amikor az orosz hadsereg egy négyzetkilométernyi területen előrenyomul, a fenyegetés is egy négyzetkilométerrel közelebb kerül Európához” – hangsúlyozta.
