Valóban jó a magyar tulajdon túlsúlya? Baldauf úr, a CBA meg a hónapos retek

„Újabb illusztrációjaként ennek, most vette meg – a szintén közpénzen működő és a hazai gázárat drágító – Garancsi-féle MET a fél hazai gázvezeték-hálózatot. Közben gomba módra szaporodnak az Orbán-közeli cégek a paksi – szintén közpénzen finanszírozandó – beruházások körül. A példák orrvérzésig szaporíthatók, és mindegyikből az derül ki, hogy gyanús közbeszerzési vagy anélkül meghozott határozatokkal jut egy klikk ellenőrizetlen pénzköltési lehetőségekhez, amit se a hatékonysági, se az átláthatósági tényezők nem korlátoznak. Az így eszközölt beruházások üzemeltetést is ez a klikk végzi, tehát a magyar lakosság nap mint nap adózik neki és alárendeli az életét az általa nyújtott, a piaci szempontokkal nem moderált »szolgáltatásoknak«. Tízmillióan néhány tucat emberből álló tulajdonosi körnél bankolunk, fizetjük a közműveket, végezzük a napi bevásárlást, nézzük a tévéjüket és a filmjeiket, nyilván más-más intenzitásban, de folyamatosan erősödően – miközben ugyanezek bírnak állami kényszerrel is fölöttünk. A magyarok valójában régen nem volt alávetettségbe küzdötték magukat. Még nagyobb baj, hogy ezzel párhuzamosan abba a tudatállapotba jutottak, hogy attól függően fogják lájkolni vagy diszlájkolni ezeket a tényeket, hogy fideszes vagy nem fideszes a politikai preferenciájuk. Nem érdekli őket se a saját zsebük, se az erkölcsi érzékük, se a józan ész – csak a párt és a pártos megosztottság számít. Az olyan ostoba állítások, hogy »még mindig jobb, hogy náluk van, mintha a multiknál lenne«, pedig sajnálatos előjele annak, hogy ez a tudatállapot akár évtizedekre meg fogja még határozni a nemzetünk mentálhigiénéjét. Piros-fehér-zöld, ez a magyar föld.

(U.i. Azt is kinézem Baldaufból és kormányzati súgóiból, hogy végül a Lidlnek tesznek be valahogy, oszt végül kiderül, egy kis fáziseltolódással közpénzen üzemeltetjük Baldauf úr középszerű boltjait. Ennek csak az mond ellent, hogy Orbán a németekkel azért nem szeretne tengelyt akasztani. Meg fogjuk látni.)”