Ukrajna a nemzetiségi tannyelvű iskolák bezárása helyett az ukrán nyelv oktatására fektet hangsúlyt – jelentette ki Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter.
Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter a Beregszászi járás magyar iskoláinak igazgatói előtt kijelentette, hogy Ukrajnában nem zárják be a nemzetiségi tannyelvű iskolákat, ehelyett több lehetőséget biztosítanak a tanulók számára az ukrán nyelv elsajátításához – adta hírül vasárnap a zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.
A portál beszámolója szerint Lilija Hrinevics az új oktatási törvényről szombaton Beregszászon tartott szakmai fórumon azt mondta, hogy a jogszabálynak az oktatás nyelvét szabályozó 7. cikkelyét sok mítosz övezi, és azt politikai célokra használják fel. Emlékeztetett arra, hogy a törvény „nyelvi” cikkelyével kapcsolatban van a legtöbb félreértés a nemzetiségek körében. „Nem igaz, hogy a nemzetiségi iskolák bezárásáról van szó. Amit a cikkely valóban megváltoztat, az az, hogy az 5. osztálytól növeli az ukrán nyelven oktatott tantárgyak számát, és ukrán nyelvű tantárgyakat vezet be” – mondta a miniszter. A tárcavezető hangsúlyozta, ha a magyar iskolák tanulói az érettségiző 11. osztályig kizárólag magyarul tanulnak, akkor nem lehetséges, hogy megfelelő szintű ukrán nyelvoktatást kapjanak. A tantárgyak többségét azonban magyar nyelven fogják tanítani – mondta, megjegyezve, hogy a szülők választhatnak, magyar vagy ukrán oktatási nyelvű iskolába íratják-e a gyermeküket.
A miniszter kifejtette, „egyesek szerint szűkítjük a jogokat, amikor néhány tantárgyat ukránul akarunk oktatni, én pedig azt állítom, hogy mi bővítjük a jogokat”. Az államnyelv ismerete nélkül az iskolák végzőseinek szűkösek a lehetőségeik a szakmai kiteljesedést, állami szolgálatba lépést, sőt bizonyos orvosi segítség igénybe vételét illetően is – tette hozzá Lilija Hrinevics, közölve, hogy a magyar iskolák számára új módszert dolgoznak ki, tankönyveket és didaktikus anyagokat készítenek az ukrán nyelv hatékonyabb oktatása érdekében.
A miniszter Beregszászon tett kijelentéseire reagálva Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke szombaton a többi között elmondta: a korábbiakhoz képest semmi nem változott, Lilija Hrinevics a magyar iskolák vezetőinek azt magyarázta, hogy az ukrán állam milyen felelősséget érez a gyermekek iránt, ezért mindenkinek meg akarja adni a jogot, hogy ukránul tanulhasson. „Mi is kiálltunk saját véleményünk mellett, miszerint az oktatási törvény 7. cikkelyével az a legnagyobb baj, hogy alkotmányellenes, törvényellenes, kisebbségi jogokat von meg, és eddig meglévő lehetőségektől fosztja meg a szülőket és diákokat” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy ilyen alapokra nem lehet építkezni, mert az építmény összeroskad.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Brutális jóslat látott napvilágot. Kovács András írása.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
Brüsszel szerint Oroszország részvétele a nemzetközi sportban továbbra is biztonsági kockázatot jelent.
Kiterítette a lapjait a moszkvai védelmi minisztérium.
Amerikai közvetítéssel ült tárgyalóasztalhoz Ukrajna és Oroszország, miközben továbbra is dühöngenek a fegyverek.
Mit érdemel az, aki magyarként támogatja Ukrajna magyar belügyekbe történő beavatkozását?
A magyar tenger partjainál ismét látványos jéghalmok alakultak ki, a holland bevándorlási hivatalnak tetemes kártérítést kellett fizetnie menedékkérőknek, Ukrajna és nyugati partnerei érdekes lehetőségekkel számolnak. Ezek voltak a szerdai nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
