Orbán: A kötelezettségszegési eljárás közröhej

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a „brüsszeli gépezet” Soros György tervét hajtja végre bevándorlásügyben, de a magyarok a „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultáción megüzenhetik Brüsszelnek, hogy kiállnak a nemzeti érdekek mellett. A kormányfő a Kossuth rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: Soros György embereket, szervezeteket vásárolt, Brüsszel a befolyása alatt áll, le akarják bontani a kerítést, be akarják engedni Európába milliószám a bevándorlókat, majd kötelezően szét akarják osztani őket, aki pedig nem engedelmeskedik, azt meg akarják büntetni.

Brüsszelben a történések pontosan úgy haladnak – folytatta –, ahogy azt Soros György közzétette, „ez egy tervszerű dolog”, Magyarország pedig „nem a hülyék országa”, nem lehet úgy tenni, „mintha véletlenül történnének a dolgok”.

„Felszínre hoztuk, hogy létezik egy Soros-terv, amit egyébként maga a szerző is bevallott”, és „beállítottuk a politikai élet középpontjába” – fogalmazott. A „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultációval kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: ha Magyarország meg akarja védeni az érdekeit, akkor Brüsszelben azt kell éreznie mindenkinek, hogy a magyar társadalom véleménynyilvánításra hajlandó részének nagy többsége kiáll a nemzeti érdekek mellett, amit a kormány is képvisel.

A rádióinterjúban szó volt a civiltörvény miatti kötelezettségszegési eljárásról is. Orbán Viktor politikai ügynek nevezte a jogszabály miatti eljárást. Valójában arról van szó – folytatta –, hogy a brüsszeli bürokraták egy politikai döntést akarnak rákényszeríteni – jogi eszközzel – Magyarországra. A törvénnyel kapcsolatos brüsszeli beadvány szerinte politikai megrendelésre készült dokumentum, „értelmes jogász még kézbe sem veszi, mert megégeti a kezét”, az „közröhej tárgya mindenhol Európában”, „annyira nevetséges, hogy azzal nem lehet mit kezdeni”. „Ha elfogadnánk, mi is nevetségessé válnánk” – tette hozzá.

CEU-ügyben Orbán Viktor megismételte: a törvényeket mindenkinek, még a milliárdosoknak, az amerikai-magyar kettős állampolgároknak és az általuk pénzelt szervezeteknek is, be kell tartaniuk. A szóban forgó bonyolult ügy pedig jelenleg szakértői szinten van – mondta a CEU-ról. Az Európai Parlament jogállami eljárásával kapcsolatban a miniszterelnök azt idézte fel, hogy „múltkor is járt itt egy delegáció Brüsszelből”, amelyik a magyarországi beruházásokat ellenőrizte, és megállapította, hogy azok léteznek, Magyarország semmilyen értelemben nem lóg ki a sorból.

A marosvásárhelyi iskolaügyet és az új ukrán oktatási törvényt firtató kérdésre válaszolva a miniszterelnök kifejtette: Romániában „előrébb vagyunk, mint voltunk”, mert a kormánypárt elnökével, Liviu Dragneával sikerült személyes kapcsolatot kialakítani, ami „mintha rejtegetne valami reményt a jövőre nézve”. Ukrajnával viszont nem így áll a helyzet, egyelőre az oktatási törvény miatt kisebbségi jogsérelmet elszenvedett országok együttműködését próbálják létrehozni – mondta. Úgy fogalmazott: nem fenyegetni akarják Ukrajnát, hanem meg akarják vele értetni, hogy miközben „háborúban állnak” vagy legalábbis „határkonfliktusuk” van Oroszországgal, a gazdaságuk bajban van, az EU-n kívül pedig nem számíthatnak senkire, aközben nem lehet a kisebbségek már elért jogaiból elvenni.

A magyar belpolitikai helyzetet úgy kommentálta: az, hogy egyszer csak sok miniszterelnök-jelölt tűnik fel, mint eső után a gomba, abból nem következik, hogy a kampány megkezdődik. A kormánynak nem áll módjában részt venni a kampányban egyelőre, mert dolgozni kell – jelentette ki, hozzátéve: kampány akkor lesz, ha a kormány – a választások előtt 2,5-3 hónappal – elvégezte négyéves munkáját.

(MTI)