Energiapolitikai szempontból a paksi atomerőmű bővítése stratégiai fontosságú beruházás. Az atomerőmű nyereséget is termel majd, ezt alátámasztja az Európai Bizottság határozata – hangsúlyozta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár.
A paksi atomerőmű bővítése stratégiai fontosságú beruházás energiapolitikai szempontból. Az atomerőmű nyereséget is termel majd, ezt alátámasztja az Európai Bizottság határozata – hangsúlyozta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár pénteki blogbejegyzésében.
A szakember arra reagált, hogy a bizottság versenypolitikai főigazgatósága nyilvánosságra hozta március 6-ai döntésének részleteit. A Miniszterelnökség államtitkára felidézte, az Európai Bizottság 2015 novemberében indított mélyreható vizsgálatot a projekt gazdaságosságára és az állami támogatás kérdésére vonatkozóan.
Aszódi Attila kiemelte, részletes és hosszan tartó vizsgálatai eredményeképpen az Európai Bizottság határozatában rögzítette, hogy a Paks II. projekt állami finanszírozása az európai uniós joggal összhangban történik. A projekt állami finanszírozása ugyan állami támogatásnak minősül, de az kompatibilis az erre vonatkozó európai szabályokkal. Az állami támogatás mindössze abban áll, hogy a projekt által várhatóan megtermelt profit kis mértékben elmarad attól a szinttől, amelyet egy piaci magánbefektető egy hasonló beruházástól elvárna – fogalmazott az államtitkár.
A beruházás közös európai célt szolgál, profitot termel, az állam befektetése a projektbe ösztönző hatású, megfelelő, arányos, piaci hibát küszöböl ki, valamint nem torzítja aránytalanul a magyar és a regionális villamosenergia-piacot – foglalta össze. A 16 hónap időtartamú, a fővállalkozói szerződés közvetlen megvalósítását felfüggesztő állapotot eredményező európai bizottsági vizsgálat lezárultával az utolsó uniós akadály is elhárult a projekt elől. Az orosz féllel közösen azon dolgoznak, hogy az új blokkok 2026-2027-ben kereskedelmi üzembe léphessenek – jelezte az államtitkár.
Aszódi Attila leszögezte: Paks II. nélkül nincs hosszú távú biztonságos és klímabarát áramellátás Magyarországon. A paksi új blokkokban megtermelt áram részben ellensúlyozni tudja a növekvő fogyasztás és az öregedő erőművek bezárása következtében várható villamosenergia-hiányt. Az új blokkok által termelt bevételek elegendőek lesznek a költségek fedezésére, beleértve a tőkét, a tőke költségeit – amelyek tartalmazzák a kamatkiadásokat is –, valamint az üzemanyag, az üzemeltetés, a karbantartás, a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költségeit, sőt a beruházás nyereséget is termel – hangsúlyozta.
Az Európai Bizottság szerint a Paks II. projekt összhangban van az EURATOM szerződés célkitűzéseivel és segít azokat teljesíteni. Összeurópai érdekeket is szolgál, mert erősíti az uniós ellátásbiztonságot a villamosenergia-piacon – mutatott rá Aszódi Attila.
(MTI)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
A Magyar Nemzeti Bank V. László aranyforintja megnevezéssel arany emlékérméket bocsát ki egyszeres, valamint négyszeres súlyú piedfort változatban november 20-án.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
