Pozitív tapasztalatokkal tért haza az EU Költségvetési Szakbizottsága

A vizsgálatok rendszerességének és rutinjellegének hangsúlyozásával kívánta tompítani az uniós strukturális alapok felhasználásának ellenőrzésére tett látogatások „szenzáció jellegét” az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Szakbizottságának vezetője.

Felcsút, négyes metró, ötödik kerület

A kilenc európai parlamenti képviselőből, az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság munkatársaiból álló delegáció vezetője, Ingerborg Grässle a szerdai budapesti sajtótájékoztatón elmondta, hogy a testület 2011 után most járt a második alkalommal Magyarországon, és hozzátette „többször kellene jönnünk, hogy elvegyük a látogatások szenzáció jellegét”. Hangsúlyozta: teljesen normális, a strukturális alapok felhasználásának jogszerűségére koncentráló munkalátogatás volt a mostani.

A delegáció szeptember 18. és 20. között az Európai Unió által finanszírozott beruházásokat keresett fel, és kormányzati döntéshozókkal folytatott megbeszélések mellett a civil szféra képviselőivel is találkozott. Látogatása során a delegáció megvizsgálta a 4-es metró beruházást, a felcsúti kisvasutat, az V. kerületi Város Szíve projektet is. A kisvállalkozások támogatására indított uniós program eredményeinek a felmérésére a delegáció a Bodri Pincészetet kereste fel. Ingerborg Grässle az M4 beruházásról annyit mondott, hogy az év végére adnak ki részletes jelentést a projektről. Hozzátette: a legfőbb ügyésszel „gyümölcsöző” tárgyalást folytattak az ügyben.

A felcsúti kisvasút a nagy médiavisszhang miatt került a testület látóterébe – mondta. A beruházás hasznosságát firtató kérdésre hangsúlyozta, hogy a testületnek nem feladata minősíteni a meghozott beruházási döntéseket, az az illetékes helyi testületek kizárólagos joga. Az ellenőrző szakbizottság csak a támogatások felhasználásának jogszerűségét vizsgálja. „Nem csak szavakban vagyunk demokraták, de aszerint járunk is el” – fűzte hozzá.

A szakbizottság nem politikai eszköz

Megjegyezte: a látogatás során rendkívül sok félreértéssel volt kénytelen szembesülni a testület munkáját illetően, örömmel tapasztalta ugyanakkor az együttműködési készséget a politikai vezetők részéről.

A civil szervezetekkel folytatott megbeszéléseiket összefoglalva elmondta, hogy azok leginkább az uniós pénzek felhasználásának hatékonyságát és a pályázatok tisztaságát kritizálták. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szakbizottság „nem áll egyik oldalra sem”, nem akar senkinek a politikai eszközévé válni és nem áll szándékában befolyásolni a következő választásokat sem.

Nem befolyásoltak választást

A közelgő választásokkal kapcsolatban a látogatás időzítésére vonatkozóan feltett újságírói kérdésre Ingerborg Grässle válaszában hangsúlyozta, hogy a magyarországi látogatás időpontját az összes politikai csoport még 2016-ban hagyta jóvá. Megjegyezte, hogy a választások pontos időpontja még nem ismert, de legalább fél évvel járunk előtte, így nem lehet befolyásolásról beszélni.

A testület látogatását összességében értékesnek minősítette a delegáció vezetője. Elmondta, hogy az előző, 2011 látogatás óta láthatóak az elért eredmények. „Látjuk a fejlődést és az életminőség javulását” – fogalmazott. Kiemelte, hogy a hiányosságok felderítésében sem a vizsgált ország kipellengérezése, hanem a tapasztalatgyűjtés, a problémák megoldását szolgáló adatbázis felépítése a cél. „Az EU egymillió projektet finanszíroz, évente 160 milliárd euró felhasználását kell felügyelnünk és garantálnunk, hogy az alapokat a kitűzött célra hatékonyan használják fel” – fogalmazott.

A mostani jogalkotási ciklus alatt a bizottság ellátogatott Horvátországba, Németországba, Görögországba, Olaszországba, Lengyelországba, valamint Jordániába, az Egyesült Államokba, Libanonba, Törökországba és Ukrajnába is.

(MTI)