Az Országház előtti zászlófelvonással kezdődtek meg az augusztus 20-i ünnepségek. Áder János államfő beszédében kiemelte, hogy szabadságunk és önállóságunk megvédése a legfontosabb feladat, amit honvédségünktől ma elvárunk.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, vasárnap reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A lobogót Áder János köztársasági elnök jelenlétében, a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység.
A ceremónián Áder János, Simicskó István honvédelmi miniszter, Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnöke, a kormány több képviselője, továbbá állami és katonai szervezetek és a diplomáciai testület képviselői, valamint az esős idő ellenére több száz érdeklődő is részt vett.
Mást jelent ma a biztonság, mint akár csak egy évtizede: ismét védenünk kell határainkat, meg kell védenünk azt a független, szabad és európai országot, amelyet Szent István óta magyarok millióinak áldozata, jelleme és munkája formált, ahogy Áder János köztársasági elnök fogalmaztott beszédében.
Az államfő szerint csaknem három évtizeddel szabadságunk visszanyerése után „újra látnunk kell, hogy csak az lehet igazán a miénk, amit újra és újra képesek vagyunk megvédeni”. Áder János úgy vélte: a haza minden polgára azt várja a most esküt tett honvédektől, hogy legyen biztonságban „nemzetünk, otthonunk, személyes életünk”, védjék meg „szabadságunk és önállóságunk”, és biztosítsák közös nyugodt jövőnket. Áder János beszéde végén úgy fogalmazott: hiába sárgultak meg a krónikák lapjai, hiába telt el annyi idő, született és halt nemzedékek sora, és változott annyit a világ, a hazaszeretet fölött nem járt el az idő. „Elég, ha ugyanúgy szeretjük ezt a közös hazát, ahogy szüleink és azok szülei tették. Határtalanul. Mert a haza minden előtt.”
„A haza semmivel sem pótolható értéket jelent mindannyiunk számára” – hangsúlyozta Simicskó István, honvédelmi miniszter az augusztus 20-i katonai tisztavatáson tartott köszöntőjében. Rámutatott: amíg vannak ilyen magyar fiatalok, akik a katonai hivatást választják, és esküjük szerint akár életüket is feláldoznák az ország védelmében, „addig van nemzeti jövőnk”. A miniszter kitért arra, hogy az államalapítás ünnepe keresztény hitünk ünnepe is egyben. Úgy fogalmazott, csak az a keresztény hit, amelyet Szent Istvántól kaptunk, vihet előre minket.
A lobogó felvonása után a honvédtisztjelöltek teszik le katonai esküjüket.
Ezt követően vízi és légi parádét tartanak a Parlamentnél a Dunán és a folyó felett. A központi programok között idén is lesz parlamenti nyílt nap, Magyar ízek utcája. Délután a szokásokhoz híven megrendezik a Szent Jobb-körmenetet és az ünnepi programokat az esti tűzijáték zárja a fővárosban.
Országszerte számos településen és a határokon túl is tartanak programokat az állami ünnepen.
(MTI)
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Az Egyesült Államok hatalmas, meghívásos ünnepséget rendez Brüsszelben az amerikai függetlenség 250. évfordulója alkalmából, ám a legfontosabb uniós vezetők közül többen várhatóan távol maradnak.
A kutató szenzációs szintézisben veszi sorra őstörténetünk lezáratlan aktáit saját eredményeit fölhasználva. Őshazáról, honfoglalásról, identitás kialakulásáról és a periférialétről is beszélgettünk.
Mi az igazság?
Hányinger.
A kritikusok szerint az út károsítja Szlovákia nemzetközi megítélését.
Litvánia, Lettország és Észtország tett keresztbe a szlovák miniszterelnöknek.
Bár a rekkenő hőség már alábbhagyott Franciaországban, a szakemberek szerint a legrosszabb még csak most következhet.
Dudás Zsolt szerint Bart István helyettes államtitkárrá történő kinevezése olyan szemléletet emel kormányzati szintre, amely hosszabb távon a falvak leépítéséhez vezethet.
