Az első világháború eseményeinek román-magyar-szlovák-osztrák megvitatását kezdeményezte a román külügyminiszter. Teodor Melescanu szerint a magyaroknak és a románoknak is a jövő felé kell tekinteniük, és meg kell vizsgálniuk az EU-ban betöltött szerepüket.
Az első világháború eseményeinek román-magyar-szlovák-osztrák megvitatását kezdeményezte Teodor Melescanu román külügyminiszter a Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel folytatott szerdai bukaresti megbeszéléseken. A két külügyminiszter azt követően nyilatkozott a sajtónak, hogy Szijjártó Péter előadást tartott a román nagykövetek éves értekezletén. Mindketten az egymás iránti bizalom erősödését hangsúlyozták. Teodor Melescanu megemlítette: az első világháborúnak döntő kihatása volt a térség történetének alakulására, ezért javasolta, hogy Románia, Magyarország, Szlovákia, esetleg Ausztria vagy Németország kormányaival szervezzenek valamilyen közös akciót, ennek során nyíltan vitassák meg a történelmi kérdéseket, és tekintsenek a jövő felé, vizsgálják meg országaik szerepét és helyét Közép-Európában, az EU-ban és a világban.
A román külügyminiszter köszönetet mondott Szijjártó Péternek a román nagykövetek éves értekezletén tartott előadásáért, mely összegzése szerint arról szólt, hogy a regionális együttműködés hogyan segítheti a biztonságot, a jólétet a térségben. Hangsúlyozta: a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség a kapocs szerepét tölti be a két ország viszonyában. Melescanu elmondta, a két ország által kialakított jogi alap lehetővé teszi, hogy a következő időszakban a konnektivitás kérdéseire összpontosítsanak. Az energetikai hálózatok, az autópályák összekapcsolását, valamint egy nagy sebességű vasúti összeköttetés kialakítását említette Budapest-Kolozsvár-Brassó-Bukarest útvonalon. „Ezek olyan projektek, amelyeket a későbbiekben, a román-magyar vegyes bizottságban és a két kormány lehetséges együttes ülése alkalmával vitathatunk meg, erre készülünk” – jelentette ki Teodor Melescanu. A román külügyminiszter azt tartotta a kétoldalú megbeszélések legfontosabb következtetésének, hogy mindkét fél őszintén kívánja fejleszteni és erősíteni a két ország kapcsolatait.
Szíjjártó Péter sajtónyilatkozatában elmondta: öt évvel ezelőtt nevetség tárgyává vált volna, ha valaki azt mondta volna, hogy a román és a magyar külügyminiszter kölcsönösen meghívja egymást, hogy előadást tartson a nagykövetek értekezletén. Úgy vélte, Teodor Melescanu személye garancia arra, hogy a románok és magyarok közötti bizalom tovább erősödjön, és közben sikertörténeteket építsenek.
A miniszter a gazdasági kapcsolatok fejlődését említette, és örömhírként jelentette be, hogy Magyarország hamarosan megnyitja a magyar kulturális intézetet Kolozsváron. „Legalább ennyire örülünk annak, hogy konstruktív tárgyalásokat folytattunk arról, hogy a magyar kormány finanszírozásával vállalkozásfejlesztési programot indíthassunk Románia magyarok lakta területein. Ezen megállapodások újabb sikertörténeteket hoznak létre, amelyek mentén a kétoldalú kapcsolatainkat még tovább javíthatjuk” – fogalmazott a miniszter.
Újságírói kérdésre Szijjártó Péter elmondta, a magyar Külügyminisztérium tavaly úgy határozott, hogy a magyar diplomaták nem vesznek részt a román nemzeti ünnep alkalmából szervezendő rendezvényeken, és ezután döntenek arról, hogy ez a döntés továbbra is érvényben marad-e.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
Nem lenne most miről beszélnünk, ha az Európai Unió a jogállamiság és alapjogok védelme keretében bátorkodna szavatolni az őshonos kisebbségek önrendelkezési szabadságát.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
Döbbenetes lépésre szánta el magát a szlovák parlament: büntetnék a kritikát, miközben a Beneš-dekrétumok sebei ma is véreznek. Íme egy megrázó családi vallomás a pokolról: a nagyapát fűtetlen marhavagonban vitték kényszermunkára, a házukat elvették, és a hatalom most azt üzeni: nemhogy jóvátétel nincs, de még az igazságot kimondani is tilos.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
„Most, hogy már az EU saját pénze forog kockán, a diplomácia is elkezd elmozdulni.”
Az elfogadott hadikölcsönt – amiből hazánk kimaradt – Ukrajna nem fogja tudni visszafizetni – figyelmeztetett a kormányfő
