Újabb közleményben szólította fel a magyar kormányt az USA külügyminisztériuma, hogy függessze fel a Lex CEU végrehajtását. A tárca szóvivője hangsúlyozta, hogy a szövetségi kormánynak „nincs hatásköre vagy szándéka” tárgyalni magyarországi egyetemek ügyéről. A magyar Külügyi és Külgazdasági Minisztérium szerint az amerikai fél elzárkózik a megoldástól.
Az amerikai kormánynak „nincs hatásköre vagy szándéka” tárgyalni Magyarországgal a Közép-európai Egyetem (CEU) vagy más magyarországi egyetemek ügyéről – hangsúlyozta a washingtoni külügyminisztérium kedden kiadott közleményében. A Heather Nauert minisztériumi szóvivő által ismertetett közleményben az Egyesült Államok „ismételten sürgeti” Magyarországot, hogy függessze fel a módosított felsőoktatási törvény végrehajtását.
A törvény szerintük „diszkriminatív, súlyos követelményeket” támaszt az egyesült államokbeli akkreditációjú magyarországi intézményekkel szemben, valamint „fenyegeti” az akadémiai szabadságot és függetlenséget. A közlemény szerint a magyar kormánynak „közvetlenül” kell foglalkoznia az érintett intézményekkel egy olyan megoldás érdekében, hogy azok továbbra is szabadon működjenek és szélesebb körű oktatási lehetőséget biztosítsanak Magyarország és a térség állampolgárai számára.
A magyar kormány a megállapodásban érdekelt a Közép-európai Egyetem (CEU) ügyében, sajnálatos, hogy ehhez az amerikai szövetségi kormányzattól nem érkezik támogatás – reagált a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sajtófőnöke kedden az amerikai külügyi tárca közleményére. A KKM sajtófőnöke, Menczer Tamás az MTI-nek küldött reakciójában jelezte: Altusz Kristóf miniszterelnöki megbízott, kijelölt főtárgyaló az amerikai félnek felvázolt tárgyalási menetrendre hivatalos választ vár már több mint három hete. „Egy sajtóközlemény messze van a hivatalos diplomáciai választól” – írta.
Különösen sajnálatos ez annak tudatában, hogy a magyar és az amerikai kormány az elmúlt évtizedekben háromszor kötött oktatási témájú együttműködési megállapodást – jelezte a sajtófőnök. Hozzátette, hogy azt is fontos hangsúlyozni, hogy Magyarországon a tanszabadságot és az egyetemek függetlenségét senki sem veszélyezteti. A magyar felsőoktatási törvény nem diszkriminatív, az érintett felsőoktatási intézmények közül a törvényt nem kifogásolta sem a kínai, sem a malajziai, sem a thaiföldi egyetem, sem az érintett országok nagykövetei. A három amerikai egyetem közül kettő szintén együttműködőnek mutatkozik, és keresi a megoldást – tette hozzá.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Tíz éve igyekszik felépíteni a cenzúra intézményrendszerét Brüsszel az amerikai kongresszus igazságügyi bizottságának jelentése szerint. A cenzúra elsősorban a jobboldali vélemények ellen irányul, démonizálva azokat. Erre elég konkrét bizonyítékok gyűltek össze. Mutatjuk.
Minden határt átlépett.
Csípős üzenetet küldött a tiszás politikusnak.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Venezuela és Irán esete után Washington reformokat kér Kubától, valószínűleg akkor jár a legjobban, ha elfogadja az ajánlatot – vagy egy éjszaka Havanna is amerikai helikopterek zajára riadhat fel.
Az USA hatalmas ünnepségre készül a függetlenségi nyilatkozat 250. évfordulójára.
A Budaházy testvérek mellett a kormány melletti kiállást szorgalmazza Petrás János, a Kárpátia zenekar énekese, Borbály Zsolt Attila író, de a Fidesz mellett tette le a voksát Bogár László közgazdász, Sneider Tamás és Rig Lajos egykori jobbikos is.
A TV2 dokurealityje, A mi történetünk negyedik adásából kiderül, hogyan tudta termőre fordítani a gyerekkori traumáit a mára kétdiplomás Kecskés Evelin, és a ceglédi gazdálkodócsalád, Siposék egy napjába is bepillanthatunk.
