„Miről is van szó ebben a határozati javaslatban? A civil szervezetek tevékenységének átláthatóságát célozza ez a javaslat, illetve azt, hogy a külföldről érkező esetleges bevételeiknek a nyilvántartása egyértelmű és szabályozott legyen. Tehát azt még a legelején szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem egy civil szervezetek elleni lépés lenne, hanem kizárólag azt a fajta átláthatóságot, transzparenciát szolgálja, amit egyébként a Nyugat és Európa is olyan büszkén hirdet.”
Akkoriban azonban a Fidesz képviselői ezt még borzalmasnak, a nemzeti érdekekkel szembemenőnek és fölöslegesnek tartották. Répássy Róbert például így reagált Gyöngyösi javaslatára:
„A transzparencia részével ugyan egyetértek, de azzal nem, amit ön az indoklásban és egyébként magában a határozati javaslat szövegében is javasol, hogy egyfajta, hogy is mondjam csak, megbélyegzése történjen meg ezeknek a szervezeteknek az alapján, hogy ezek ügynökszervezetek. (...) A magyar állam történelmi okoknál és földrajzi helyzeténél fogva elég sok külföldi szervezetet támogat. Ezek mind határon túli magyar szervezetek. Nemzetpolitikai okokból elég jelentős és ráadásul nem magánalapítványok támogatják, hanem a magyar állam támogatja a Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában élő magyarokat. (...) Most képzelje el, hogy az önök remek javaslatától felbátorodva a szlovák parlament is, vagy a román parlament is egy olyan törvényt alkotna, hogy bélyegezzük csak ezeket a szervezeteket külföldi ügynökszervezetként. Én nem szeretném ezt. (...) Gondoljon bele, mondjuk, Erdélyben a Sapientia Egyetem vagy számos olyan szervezet van, amely magyar állami támogatást kap. (...) Tehát a transzparencia még hagyján, de amit utána javasolnak, az már borzalmas, csak ezt tudom mondani.”