Drága barátaim, megint házhoz megyek a pofonért
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Amikor alig több mint fél évvel ezelőtt, tavaly szeptemberben még a Jobbik vetette fel, hogy nyilván kellene tartani a külföldről támogatott civilszervezeteket, akkor a fideszes képviselők ezt az ötletet még borzalmasnak, a határon túli magyarok miatt a nemzeti érdekkel ellentétesnek, és fölöslegesnek tartották.
A Magyar Helsinki Bizottság tette közzé a Facebook-oldalán, hogy alig fél évvel ezelőtt, 2016. szeptemberében, amikor még a Jobbik javasolta a külföldről támogatott civilek listázását, a Fidesz ezt még „borzalmas” ötletnek tartotta. Két kormánypárti képviselő felszólalását is idézték.
A jobbikos Gyöngyösi Márton 2016. szeptember 12-én az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságában egy határozati javaslat ötletét vetette fel. Akkor egyebek mellett azt mondta:
„Miről is van szó ebben a határozati javaslatban? A civil szervezetek tevékenységének átláthatóságát célozza ez a javaslat, illetve azt, hogy a külföldről érkező esetleges bevételeiknek a nyilvántartása egyértelmű és szabályozott legyen. Tehát azt még a legelején szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem egy civil szervezetek elleni lépés lenne, hanem kizárólag azt a fajta átláthatóságot, transzparenciát szolgálja, amit egyébként a Nyugat és Európa is olyan büszkén hirdet.”
Akkoriban azonban a Fidesz képviselői ezt még borzalmasnak, a nemzeti érdekekkel szembemenőnek és fölöslegesnek tartották. Répássy Róbert például így reagált Gyöngyösi javaslatára:
„A transzparencia részével ugyan egyetértek, de azzal nem, amit ön az indoklásban és egyébként magában a határozati javaslat szövegében is javasol, hogy egyfajta, hogy is mondjam csak, megbélyegzése történjen meg ezeknek a szervezeteknek az alapján, hogy ezek ügynökszervezetek. (...) A magyar állam történelmi okoknál és földrajzi helyzeténél fogva elég sok külföldi szervezetet támogat. Ezek mind határon túli magyar szervezetek. Nemzetpolitikai okokból elég jelentős és ráadásul nem magánalapítványok támogatják, hanem a magyar állam támogatja a Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában élő magyarokat. (...) Most képzelje el, hogy az önök remek javaslatától felbátorodva a szlovák parlament is, vagy a román parlament is egy olyan törvényt alkotna, hogy bélyegezzük csak ezeket a szervezeteket külföldi ügynökszervezetként. Én nem szeretném ezt. (...) Gondoljon bele, mondjuk, Erdélyben a Sapientia Egyetem vagy számos olyan szervezet van, amely magyar állami támogatást kap. (...) Tehát a transzparencia még hagyján, de amit utána javasolnak, az már borzalmas, csak ezt tudom mondani.”
Míg a szintén fideszes Vas Imre úgy fogalmazott:
„A jelen törvényi szabályozás keretei között is a beszámolókat közzé kell tenniük ezeknek a civil szervezeteknek és ezt az OBH honlapján közzéteszik, illetve ha van saját honlapjuk, ott is közzé kell tenni. Ráadásul én is csak mikor erre felkészültem, láttam, hogy erről még külön statisztikai adatgyűjtés is van, hogy például a civil szervezetek bevételeinek 12 százaléka származik külföldről. Tehát még statisztikailag is gyűjtik ezt az adatot. Úgyhogy szerintem most is hozzá lehet jutni az adatokhoz.”