A Lisszaboni szerződés 7-es cikkelyének aktiválását lengette be Magyarországgal szemben mondta Sigfried Muresan, az Európai Néppárt (EPP) román szóvivője. A jogállamiságot védő mechanizmus alapvető tagállami jogokat vonhat meg Magyarországtól elvileg, de gyakorlatilag olyan macerás, hogy még sosem alkalmazták.
A Fideszt is magába foglaló EU-s pártcsoport, az Európai Néppárt (EPP) szóvivője, a román Sigfried Muresan az Euractivnak azt mondta, hogy a magyar felsőoktatási törvény jogszerűségét az Európai Bizottság értékeli, és a Európai Néppárt vezetői is hosszas belső megbeszéléseket fognak róla tartani. A román képviselő tovább ment és azt is belebegtette, hogy a Lisszaboni Szerződés 7-es cikkelyét is alkalmazhatják Magyarország ellen. A 7-es cikkelyt az EU „atombombájának” is szokták nevezni: ez az a jogállamiság-védő mechanizmus, ami alapvető tagállami jogokat vonhat meg az egyes országoktól, úgy mint a szavazati jog az Európai Tanácsban, vagy a hozzáférés a közös piacokhoz. Valójában azonban még sosem alkalmazták ezt a szankciós mechanizmust, és a jövőbeli politikai esélye is nagyon kicsi, mert az érintett államon kívül az összes többi állam- és kormányfő egyhangú beleegyezése is kell a tényleges szankciókhoz.
Az EPP szóvivője a magyar kormány nemzeti konzultációjával kapcsolatosan megjegyezte, hogy arról is meg kéne kérdezni a magyarokat, akarják-e élvezni az EU-tagság előnyeit. Vagyis továbbra is hozzá akarnak-e férni az évenként kapott sok milliárd eurós központi támogatásokhoz, vagy fenn akarják-e tartani a jogukat arra, hogy szabadon utazhassanak, tanulhassanak és dolgozhassanak az EU összes tagországában.
– ezt Manfred Weber mondta, az EPP frakcióvezetője a Lex CEU ügyébevel kapcsolatosan. Hozzátette, hogy a Néppárt „mindenáron megvédi” ezeket az értékeket.
Politico: A Lex CEU az Európai Néppárt szélére sodorja a Fideszt
Két cikkben is foglalkozott pénteken a Politico a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) kapcsolatával, amely a brüsszeli hírportál szerint meglehetősen feszültté vált a magyar felsőoktatási törvény módosítása miatt, az ugyanis sokak szerint bezárással fenyegeti a Közép-európai Egyetemet (CEU). A törvénymódosítás nyomán kívülről és belülről is jelentősen nőtt a nyomás az EPP vezetésén, hogy kizárja a Fideszt, amellyel „már évek óta problémás a viszonya a pártcsaládnak”. A párton belül egyre többen szeretnék kívül látni a Fideszt, főként belga, holland, finn, német és svéd képviselők, de bennfentes források szerint a vezetés egyelőre nem akarja elveszíteni az EPP tizenegy fideszes tagját, mert „lojálisak”, az esetek nagy többségében a párttal együtt szavaznak – olvasható a Politico cikkében.
Egyesek szerint attól is függhet a Fidesz jövője a néppártban, hogy az Európai Bizottság miként fogja értékelni a felsőoktatási törvényt. A Politico ugyanakkor kiemelte, hogy a Fidesz és az EPP közötti kapcsolat rendkívül fontos mindkét fél számára. Gyakran alábecsülik az érzelmi köteléket, az EPP soraiban azonban még mindig sokan vannak, akik nagyra értékelik a magyar párt egykori antikommunista fellépését. Gyakorlati szempontból pedig szükség lehet a fideszes képviselőkre bizonyos ügyekben, például az Európai Bizottság elnökének megválasztásakor – írja a lap.
„Orbán egyre nacionalistább, autokratikusabb és demagógabb"
– emeli ki a szerző, aki szerint a magyar miniszterelnök „mestere a határok próbálgatásának”, és ha rákényszerül, akkor az EPP-tagság megtartása érdekében módosítani fogja a felsőoktatási törvényt. A cikkben felidézték a magyar kormány korábbi illiberális lépéseit: „az alkotmány módosítását, a bíróságok és a média megfélemlítését, a romák és a külföldiek bűnbakká nyilvánítását, a hízelgést Vlagyimir Putyin orosz elnöknek”.
Német lapok: Egyre kényelmetlenebb a Orbán az EPP-nek
A Fidesz és az Európai Néppárt viszonyáról írt a német Spiegel Online hírportál és a Süddeutsche Zeitung című liberális lap is. A Spiegel Online „A megosztó” címmel közölte Markus Becker írását, amely szerint Orbán Viktor magyar kormányfő „autoriter és EU-ellenes” irányvonala „szakítópróba elé állítja az Európai Néppártot” (EPP), ami probléma a német kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetségnek. A liberális portál szerzője kifejtette: az EPP európai parlamenti frakciójának legutóbbi ülésén a szlovén képviselőkön kívül valamennyi tagország képviselői a felsőoktatási törvény módosítása ellen foglaltak állást. Volt szó a nemzeti konzultációról is, amellyel a kormányfő „összeesküvési elméletek, az EU szidalmazása és az idegenellenesség vad keverékét” terjeszti a magyar lakosság körében.
Manfred Weber frakcióvezetőnek „napról napra kényelmetlenebb a Fidesz-téma”, hiszen harcot hirdetett a populisták és Európa-ellenesek ellen.
„Ebbe a képbe nem igazán illik bele, hogy saját frakciójában ülnek Európa vezető populistájának, Orbánnak párttársai”
– írta a Spiegel Online. Herbert Reul, az EPP CDU/CSU-s képviselőinek vezetője a beszámoló szerint azt mondta, hogy Orbán hozzáállása nem felel meg az EPP értékeinek, és ezt a párt nagy többsége hasonlóan látja, azonban kételkedéssel viszonyul a Fidesz esetleges kizárásához, mivel ettől a Fidesz „valószínűleg még inkább jobbra sodródna”.
A Süddeutsche Zeitung című liberális német lap pénteki számában „Akinek most meg kell állítania Orbánt” címmel közölte Daniel Brössler kommentárját, aki felidézte, hogy az EPP a nemrégiben Máltán elfogadott nyilatkozatában kiemelte: „a nosztalgikus nacionalizmus veszélyezteti az európaiak jólétét és értékeit". A szerző szerint az EPP a saját soraiban kezdheti a küzdelmet a nosztalgikus nacionalizmus ellen. Azonban érdekük, hogy a Fideszt „megtartsák a klubban", Orbán pedig az „adagolt pimaszság szakértője”. Orbán „régóta hadjáratot vezet a liberális demokrácia ellen”, „az etnikai homogenitás elsőbbségét” hirdeti, az EU ellen lázítja a lakosságot, és egy új törvénnyel „kedvenc ellensége", Soros György egyeteme, a Közép-európai Egyetem végét jelentheti.
(MTI / Spiegel / Süddeutsche Zeitung / Euractiv)
A szuverén Magyarországra az Európai Unió jelenti ma a legnagyobb veszélyt. Most egy liberális brüsszeli helytartó kormány lépett hivatalba – írta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt közzétett röpiratában.
Nem erre várt.
Orbán Viktor, aki bár szánt 10 pontot egy kvázi hibalistára, nyomatékkal csak a szokásos, unásig ismételt, a valósággal kevésbé találkozó témákat beszélte el.
2030-ra végre ne a Fidesz és a zsebnáci segédcsapata legyen az ellenzék Magyarországon, hanem egy tisztességes, hiteles és párbeszédképes politikai oldal!
A beszélgetésben szóba került a Fidesz veresége, a jobboldal választás utáni sokkos állapota, valamint az is, hogy mit kezdhet magával egy politikai közösség akkor, amikor egyik napról a másikra szembesül azzal, hogy már nem ő diktálja a tempót.
Az elmúlt hetekben jól látszott, hogy a jobboldal sokszínű. Megjelentek a „különutasok”, akik a nemzeti liberális vagy polgári identitásukat hangsúlyozzák, de hangosak a radikálisok is, akik sokszor olyan nyelvezetet használnak, amely a jobboldali tábor közepének ellenszenves.
A volt miniszter szerint még nem dőlt el, megmaradhat-e a Fidesz.
Süvített. Nem kicsit, nagyon!
Nem erre várt.
