A felsőoktatási törvényt módosító javaslatot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere terjesztette be. A lényege, hogy az EU-n kívüli, harmadik országok egyetemei csak kormányközi megállapodás alapján működhetnének Magyarországon. Külföldi egyetemnek az számít, aminek a székhelye külföldön van: a CEU székhelye egyébként az Oktatási Hivatal honlapja szerint nem a tényleges campuson, a Nádor utcában van, hanem New Yorkban. Megkeresésünkre ugyanakkor a CEU sajtósa azt közölte: Budapesten van az egyetem székhelye. Ez azért nem mindegy, mert a törvény aszerint minősít külföldi egyetemnek egy intézményt, hogy hol van a székhelye, így utóbbi esetben a CEU-ra nem is vonatkozna a dolog.
A javaslat a következő általános indoklás van csatolva:
„Magyarország kiemelt kultúrpolitikai célja az Európai Unión kívüli ún. harmadik országokkal folytatott oktatási együttműködés, amelynek eszköze lehet az Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézmények, harmadik országok állampolgárainak mint oktatóknak szabályozott magyarországi működése, ugyanakkor az Nftv. vonatkozó rendelkezéseinek biztosítania kell a nemzetközi felsőoktatási együttműködés irányát, területét meghatározó, támogató magyar kormányzati szándék, a külpolitikai célkitűzések, valamint a nemzetközi kapcsolatok működtetésével járó hallgatói, oktatói mozgás, beutazás során az időszerű nemzetbiztonsági szempontok érvényesülését.”
Michael Ignatieff, a CEU rektora belső körlevelében reagált az Origo cikkére. Azt állította, hogy hamisak az intézmény ellen felhozott vádak. Mint írta, a CEU eleget tett a közhiteles nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettségüknek és a mester és doktori programjai akkreditáltak Magyarországon ugyanúgy, mint New York államban.
A rektor a kormány törvényjavaslatáról azt írta, hogy „diszkriminatív” és „egyedül egy intézményt célzott". Szerinte itt az ideje, hogy a CEU polgárai összetartsanak és megvédjék az egyetemüket.