Lerántja a leplet az elemző Magyar Péter legújabb felvételéről
Deák Dániel szerint politikai szempontból két dolog biztosan megállapítható a legújabb hanganyaggal kapcsolatban.
Balog Zoltán miniszter kedden este benyújtott egy törvényjavaslatot, miszerint az EU-n kívüli, harmadik országokban székhellyel rendelkező egyetemek csak kétoldalú kormányközi megállapodás alapján működhetnének Magyarországon. Az Origo szerint a CEU szebálytalanul működik és kérdés, hogy bezár-e az intézmény. Az egyetem rektora szerint hamisak az Origo állításai, valamint úgy fogalmazott, hogy rájuk szabták a törvénytervezetet.
Az Origo kedden arról cikkezett, hogy az Oktatási Hivatal egy birtokukba jutott vizsgálata szerint huszonnyolc külföldi egyetem, köztük a Közép-európai Egyetem is szabálytalanul működik.
– írja az Origo. A lap szerint a CEU-nak nincs programakkreditációja és nem tettek eleget a közhiteles nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Az Origo szerint csalásnak minősül, hogy az intézménynek vannak olyan képzései is, melyek nincsenek nyilvántartásba véve. A CEU-nak valóban vannak Magyarországon nem akkreditált képzései, de ezek köztudottak voltak eddig is, illetve fel voltak tüntetve az egyes szakok tájékoztatóiban is.
Az Origo arról is beszámolt, hogy a kormány egy olyan törvénymódosítással is szigorítana, ami a CEU jövőjét is megpecsételheti:
A felsőoktatási törvényt módosító javaslatot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere terjesztette be. A lényege, hogy az EU-n kívüli, harmadik országok egyetemei csak kormányközi megállapodás alapján működhetnének Magyarországon. Külföldi egyetemnek az számít, aminek a székhelye külföldön van: a CEU székhelye egyébként az Oktatási Hivatal honlapja szerint nem a tényleges campuson, a Nádor utcában van, hanem New Yorkban. Megkeresésünkre ugyanakkor a CEU sajtósa azt közölte: Budapesten van az egyetem székhelye. Ez azért nem mindegy, mert a törvény aszerint minősít külföldi egyetemnek egy intézményt, hogy hol van a székhelye, így utóbbi esetben a CEU-ra nem is vonatkozna a dolog.
A javaslat a következő általános indoklás van csatolva:
„Magyarország kiemelt kultúrpolitikai célja az Európai Unión kívüli ún. harmadik országokkal folytatott oktatási együttműködés, amelynek eszköze lehet az Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézmények, harmadik országok állampolgárainak mint oktatóknak szabályozott magyarországi működése, ugyanakkor az Nftv. vonatkozó rendelkezéseinek biztosítania kell a nemzetközi felsőoktatási együttműködés irányát, területét meghatározó, támogató magyar kormányzati szándék, a külpolitikai célkitűzések, valamint a nemzetközi kapcsolatok működtetésével járó hallgatói, oktatói mozgás, beutazás során az időszerű nemzetbiztonsági szempontok érvényesülését.”
Michael Ignatieff, a CEU rektora belső körlevelében reagált az Origo cikkére. Azt állította, hogy hamisak az intézmény ellen felhozott vádak. Mint írta, a CEU eleget tett a közhiteles nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettségüknek és a mester és doktori programjai akkreditáltak Magyarországon ugyanúgy, mint New York államban.
A rektor a kormány törvényjavaslatáról azt írta, hogy „diszkriminatív” és „egyedül egy intézményt célzott". Szerinte itt az ideje, hogy a CEU polgárai összetartsanak és megvédjék az egyetemüket.
– írja Ignatieff és arra kérte az intézmény közösségét, hogy ezt tiszteletteljesen közvetítsék is a külvilágnak. Soros György alapítványa által alapított egyetem működéséről azt írta, hogy „nagyvonalú támogatás finanszírozza, de független az akadémiai tevékenységében”. Kiemelte, hogy a CEU évente több, mint egy milliárd adóforintot fizet be a magyar államnak.
– zárja levelét a rektor.
Frissítés:
A székhelykérdéssel kapcsolatban a CEU szerdai sajtótájékoztatóján kiderült, hogy külföldi egyetemnek számítanak, mert a magyar Közép-európai Egyetem tulajdonképpen az amerikai CEU licensze alapján működteti a képzési progamjait.