A CEU rektora szerint egyértelműen a Közép-európai Egyetem ellen irányul a kormány törvényjavaslata, amely nemzetközi megállapodáshoz kötné a külföldi egyetemek magyarországi működését. Michael Ignatieff szerdai sajtótájékoztatóján nyomatékosította: folytatni fogják az oktatást és eszükben sincs bezárni vagy elköltözni. „Budapest az otthonunk, itt maradunk” – mondta. Az is kiderült: az Európai Bizottság már foglalkozik az üggyel, ráadásul épp Navracsics Tibor oktatási biztos.
Nem csak a CEU-ról, vagy Magyarországról, hanem a nemzetközi tudományos élet szabadságáról is szól ez a történet – mondta a CEU rektora, Michael Ignatieff szerdai sajtótájékoztatóján. A Soros György által alapított egyetem azt követően hirdetett sajtótájékoztatót, hogy kedd este kiderült: a kormány olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely kormányközi megállapodáshoz kötné az EU-n kívüli külföldi egyetemek magyarországi működését.
Csak A-terv van
A CEU rektora szerint az intézkedés egyértelműen, kifejezetten a CEU ellen irányul, de többször is leszögezte: csak A-terv van, sem bezárni, sem elköltözni nem fognak.
A tervezett törvénymódosítás nem csak a CEU-ra, de általában a magyar felsőoktatásra is rossz hatással lenne – tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy a magyarországi, de még a régió-beli egyetemek közül is a CEU szerepel a legjobban a nemzetközi rangsorokban. Azt is hangsúlyozta, hogy a CEU mindig megfelelt minden magyar jogszabálynak az adózástól a munkajogig.
Ignatieff – aki egyébként már a sajtótájékoztató elején leszögezte, hogy ő kanadai – megköszönte az amerikai nagykövetség által kiadott, az egyetemet támogató nyilatkozatot, és azt mondta: a törvényjavaslat már most károsítja az amerikai-magyar kapcsolatokat.
Nincs más otthonunk, csak Budapest, és nem csináltunk semmi rosszat. Csak itt van oktatási programunk, itt akarunk maradni
– mondta Ignatieff, hozzátéve: folytatni fogják az oktatást, és készek a párbeszédre a kormánnyal, de a bizalmuk már megroggyant. Szerinte az az egyetlen megoldás, ha a kormány visszavonja a törvényjavaslatot és utána leül tárgyalni velük.
Diszkrimináció?
Palkovics László oktatási államtitkár szerda délelőtt azt mondta: nem kifejezetten a CEU ellen irányul a tervezett törvénymódosítás, hanem érint thaiföldi, kínai és malajziai intézményeket is. A Mandiner megkérdezte ezért a CEU rektorát, hogy beszélt-e már ezekkel az érintett intézményekkel, és terveznek-e közösen fellépni az ügyben. Michael Ignatieff válaszul megismételte, hogy szerinte a módosítás kifejezetten és diszkriminatívan intézmények egy nagyon szűk köre ellen irányul. Azt nem tudja, hogy a többi esetleg érintett intézmény tiltakozott-e már, de amúgy üdvözölné, ha összefognának.
Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese részletesen ismertette, hogy mi miatt tartják a CEU-ra szabottnak a törvényt. A kormányközi megállapodás követelménye csak az egyik dolog ezek közül: ezt egyébként nem szövetségi szinten, a Fehér Házzal kellene nyélbe ütni, hanem New York állammal, az oktatás ugyanis a tagállamokra tartozik az USA-ban.
Azt is elmagyarázta, hogy milyen konstrukcióban működik a CEU Magyarországon, és ennek mi a jelentősége. A dolog lényege, hogy van egy amerikai CEU és egy magyarországi Közép-európai Egyetem, amely gyakorlatilag az amerikai CEU licence alapján végzi itt az oktatást. Ezt a konstrukciót a továbbiakban csak EU-tagállamok egyetemeikkel tennék lehetővé. Enyedi továbbá úgy gondolja, hogy a módosító törvényjavaslat azon előírása, miszerint két hasonló nevű egyetem nem működhet az országban, szintén őket célozza, mivel jogilag „két CEU” van. Szintúgy a CEU-ra szabottnak gondolják azt a rendelkezést, amely előírná: külföldi egyetem csak akkor végezhet oktatási tevékenységet Magyarországon, ha a származási országában is van oktatási programja. Ez a feltétel szintén nem áll a CEU-ra. Mint Enyedi elmondta: direkt a közép-európai sajátosságokra szabták az oktatási programjaikat.
„Persze indíthatnánk képzést az USA-ban is, de miért lenne attól jobb a magyar felsőoktatás?”
tette fel a kérdést a rektorhelyettes.
Enyedi azt is elmondta: úgy tudja, az Európai Bizottság már foglalkozik a kérdéssel. Ez egyébként azért is érdekes, mert az oktatási ügyekért épp Navracsics Tibor magyar biztos felel.
A működésképtelen argentin államot radikális eszközökkel megreformálni kívánó Javier Milei elnök és pártja most Donald Trump Amerikájának segítségével tudja folytatni kormányzását. Kohán Mátyás írása.
Trump ismét Washingtonba hívta a magyar kormányfőt. Ami biztos: fajsúlyos megállapodások várhatók. Kohán Mátyás írása.
Ő a második amerikai elnök, akit nem választottak azonnal újra, négy évvel később mégis megkezdhette második ciklusát.
A taláros testületre néz az amerikai intézkedésektől sújtott világ.
„Magyarország nem csupán szövetségese, hanem barátja is Izraelnek” – jelentette ki Hankó Balázs Yoav Kisch izraeli oktatási miniszterrel folytatott találkozóján.
A nátriumion-akkumulátorok új frontot nyitnak a Kína–USA technológiai versenyben, hiszen olcsó és bőséges nyersanyagokra épülnek. Az új technológia a zöldgazdaság és a geopolitikai függetlenség alapja lehet mindkét nagyhatalom számára.
Ha tetszik, ha nem, függetlenül attól, mit gondolunk Orbánról és a rendszeréről, jelen állásban a magyar diplomácia legnagyobb bravúrja.
A piac azonnal reagált a szankciómentes orosz energiahordózókra és a Paks II. támogatására.
