„Nemzetközi baloldali bűncselekményről” beszélt Lázár János

Magyarország megfelelő energiakészlettel rendelkezik, ki tudja elégíteni az igényeket akár a legszélsőségesebb időjárási körülmények esetén is – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Lázár János közölte: a tél elején 13 százalékkal növelték a tárolandó gáz mennyiségét, és a kellő árammennyiség is rendelkezésre áll. A miniszter közölte azt is: a kormány felajánlja a segítségét minden települési önkormányzatnak a hajléktalanok ellátásához és a bajba jutottak megsegítéséhez, a helyhatóságoknak ezt a Belügyminisztériumtól kell kérniük. Lázár János szólt a hajléktalanokhoz is, kérve őket, minél hamarabb keressenek fel egy részükre kialakított szállót.

Újra lesz idegenrendészeti őrizet

A kormány döntött az idegenrendészeti őrizet visszaállításáról. Lázár János kifejtette: a benyújtott menedékkérelem elbírálásáig senki nem mozoghat szabadon Magyarország területén, s elutasítás esetén a jogerős elbírálásig sem hagyhatja el a határt.

A tárcavezető az intézkedést a fokozott terrorveszéllyel és biztonsági kockázatokkal indokolta.

Metróügyek

A kormány ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a 4-es metró építése ügyében. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette, hogy az OLAF lezárta a beruházás vizsgálatát, amelyet 2012 decembere óta folytatott, alapjelentése pedig „nemzetközi baloldali bűncselekményről” számol be.

A szocialista és szabad demokrata városvezetés és multinacionális vállalatok Demszky Gábor volt főpolgármester vezetésével közösen követhették el ezeket – tette hozzá, jelezve, csalás, korrupció, hivatali visszaélés és kartellgyanú is felmerül. Magyarországot 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezné az Európai Bizottság a szabálytalanságok miatt – mondta a tárcavezető, aki egyetértett Tarlós István főpolgármesterrel abban, hogy a bírságot át kell hárítani az ügyben részt vevőkre.

Szigorúbb elbírálások

A jövőben a folyamatban lévő beruházások többletköltségeire vonatkozó önkormányzati igényeket szigorúbban bírálja el a kormányzat. Lázár János elmondta: a 15 százalékot meg nem haladó pluszkiadásokról a minisztérium dönthet, a 15 és 30 százalék közötti növekmények esetében azonban a gazdasági miniszter – igazságügyi szakértő bevonásával – vétójogot élvez. E feletti többletköltségek elfogadtatására egyáltalán nem lesz lehetőség. 

Közölte azt is: jövő március végéig mind a 9000 milliárd forintos uniós fejlesztési forrást ki kívánják fizetni, a 2020-ig tartó uniós pénzek felhasználásáról pedig még idén március végéig kiírnák a pályázatokat és legkésőbb az év végéig döntenének azokról.

(MTI)