Vita alakult ki a horvát kormánykoalíció két pártja között, hogy miből vásárolják vissza az INA horvát olajipari vállalat részesedését a Mol Nyrt.-től – közölte a Vecernji List című horvát napilap szerdán. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a MOL-é.
A kisebbik kormányzó párt, a Híd Függetlenek Listája ellenzi, hogy a Horvát Elektromos Művek (HEP) 25 mínusz egy százalékos részvénycsomagjának eladásából szerezze vissza az INA részvényeit a kormány. Szerintük a HEP nyilvános értékesítésének teljes várható bevételét az elektromos művek fejlesztésére kell fordítani.
Bozo Petrov, a Híd elnöke hétfőn a sajtónak úgy nyilatkozott: a Híd és a nagyobbik kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) még keresi a megfelelő modellt. A kisebb kormányzó párt az alkotmány módosítását is kilátásba helyezte, hogy megvédje a stratégiailag fontos vállalatokat a privatizációtól. Ezt azonban Andrej Plenkovic horvát kormányfő elvetette.
Nincs egyetértés
Az INA-részvények visszavásárlásának módjáról a HDZ-n belül sincs egyetértés. A konzervatív párt elnökségének több tagja és két alelnöke, Ivana Maletic és Darko Horvat volt kis- és középvállalkozási miniszter is ellenezte a párt keddi elnökségi ülésén bemutatott modellt, miszerint a HEP egy részének eladásából finanszírozza a kormány az INA újraállamosítását.
Maletic szerint az INA részvényeinek visszavásárlását a Moltól a nem stratégiailag fontos állami vagyon eladásából kellene fedezni. Horvat támogatta kollégáját, majd hozzátette: a HEP eredménytartalékát is be kellene vonni az akvizícióba. A lap értesülései szerint a modell ellenzői egyetértettek abban, hogy a legideálisabb megoldás az volna, ha új stratégiai partnert keresne a kormány.
Az elnökségi ülést követően a miniszterelnök a sajtónak azt mondta: a HDZ részéről megkapta a támogatást ahhoz, hogy az INA újra állami tulajdonba kerüljön, ugyanakkor arra nem tért ki, hogy azt a HEP részvényeinek eladásából szándékoznak-e megvalósítani.
Mennyit ér az INA?
A Bloomberg elemzői szerint a HEP a tőzsdén 18,5 milliárd kunát (747 milliárd forint) ér, a részvények 25 százaléka pedig körülbelül 4,6 milliárd kunát (185 milliárd forint). Ez pedig nem elég ahhoz, hogy az állam a Moltól visszavegye a részvények 49,8 százalékát, amelynek piaci ára becslések szerint jelenleg 13,7 milliárd kuna (553 milliárd forint) – írta az újság.
Annak ellenére, hogy a Mol már három évvel ezelőtt bejelentette, hogy eladná a horvát INA-ban lévő részesedését, a helyi sajtóban csak találgatások vannak arra vonatkozólag, vajon áll-e még az ajánlat, és a legfontosabb, hogy mennyiért.
Azt sem lehet tudni, hogy a kormány felvette-e a kapcsolatot a Mollal. Korábban a miniszterelnök azt mondta: a magyar felet értesítették szándékukról. A Mol horvát sajtónak eljuttatott korábbi nyilatkozatában viszont azt írta: a horvát miniszterelnök bejelentéséről a Mol a sajtóból értesült, de hivatalos megkeresés után nyitott a tárgyalásokra.
Sajtóhírek szerint ezen a héten alakul meg az a szakemberekből álló bizottság, amely a továbbiakban tárgyalni fog a magyar olajvállalattal.
Martina Dalic gazdasági miniszter, aki egyben a visszavásárlási modell kitalálója is, kivonná magát a megbeszélésekből, mert férje az INA igazgatóságának tagja. A tárcavezetőt ezért már feljelentették az illetékes bizottságnál összeférhetetlenség miatt.
A Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. 2009-ben a Mol megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a Molé, 44,84 százaléka a horvát államé.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
2026 őszére állhat helyre teljesen a Dunai Finomító az októberi tűz után.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
Bart De Wever az Orbán Viktor által is emlegetett fekete humorral és szarkazmussal osztotta ki az őt lejáratni akaró Politicót.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
