Vita alakult ki a horvát kormánykoalíció két pártja között, hogy miből vásárolják vissza az INA horvát olajipari vállalat részesedését a Mol Nyrt.-től – közölte a Vecernji List című horvát napilap szerdán. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a MOL-é.
A kisebbik kormányzó párt, a Híd Függetlenek Listája ellenzi, hogy a Horvát Elektromos Művek (HEP) 25 mínusz egy százalékos részvénycsomagjának eladásából szerezze vissza az INA részvényeit a kormány. Szerintük a HEP nyilvános értékesítésének teljes várható bevételét az elektromos művek fejlesztésére kell fordítani.
Bozo Petrov, a Híd elnöke hétfőn a sajtónak úgy nyilatkozott: a Híd és a nagyobbik kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) még keresi a megfelelő modellt. A kisebb kormányzó párt az alkotmány módosítását is kilátásba helyezte, hogy megvédje a stratégiailag fontos vállalatokat a privatizációtól. Ezt azonban Andrej Plenkovic horvát kormányfő elvetette.
Nincs egyetértés
Az INA-részvények visszavásárlásának módjáról a HDZ-n belül sincs egyetértés. A konzervatív párt elnökségének több tagja és két alelnöke, Ivana Maletic és Darko Horvat volt kis- és középvállalkozási miniszter is ellenezte a párt keddi elnökségi ülésén bemutatott modellt, miszerint a HEP egy részének eladásából finanszírozza a kormány az INA újraállamosítását.
Maletic szerint az INA részvényeinek visszavásárlását a Moltól a nem stratégiailag fontos állami vagyon eladásából kellene fedezni. Horvat támogatta kollégáját, majd hozzátette: a HEP eredménytartalékát is be kellene vonni az akvizícióba. A lap értesülései szerint a modell ellenzői egyetértettek abban, hogy a legideálisabb megoldás az volna, ha új stratégiai partnert keresne a kormány.
Az elnökségi ülést követően a miniszterelnök a sajtónak azt mondta: a HDZ részéről megkapta a támogatást ahhoz, hogy az INA újra állami tulajdonba kerüljön, ugyanakkor arra nem tért ki, hogy azt a HEP részvényeinek eladásából szándékoznak-e megvalósítani.
Mennyit ér az INA?
A Bloomberg elemzői szerint a HEP a tőzsdén 18,5 milliárd kunát (747 milliárd forint) ér, a részvények 25 százaléka pedig körülbelül 4,6 milliárd kunát (185 milliárd forint). Ez pedig nem elég ahhoz, hogy az állam a Moltól visszavegye a részvények 49,8 százalékát, amelynek piaci ára becslések szerint jelenleg 13,7 milliárd kuna (553 milliárd forint) – írta az újság.
Annak ellenére, hogy a Mol már három évvel ezelőtt bejelentette, hogy eladná a horvát INA-ban lévő részesedését, a helyi sajtóban csak találgatások vannak arra vonatkozólag, vajon áll-e még az ajánlat, és a legfontosabb, hogy mennyiért.
Azt sem lehet tudni, hogy a kormány felvette-e a kapcsolatot a Mollal. Korábban a miniszterelnök azt mondta: a magyar felet értesítették szándékukról. A Mol horvát sajtónak eljuttatott korábbi nyilatkozatában viszont azt írta: a horvát miniszterelnök bejelentéséről a Mol a sajtóból értesült, de hivatalos megkeresés után nyitott a tárgyalásokra.
Sajtóhírek szerint ezen a héten alakul meg az a szakemberekből álló bizottság, amely a továbbiakban tárgyalni fog a magyar olajvállalattal.
Martina Dalic gazdasági miniszter, aki egyben a visszavásárlási modell kitalálója is, kivonná magát a megbeszélésekből, mert férje az INA igazgatóságának tagja. A tárcavezetőt ezért már feljelentették az illetékes bizottságnál összeférhetetlenség miatt.
A Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. 2009-ben a Mol megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a Molé, 44,84 százaléka a horvát államé.
(MTI)
Az egykori demokrata elnök gazdasági fellendülést emlegetett Biden kapcsán, miközben Trump azzal kampányolt hónapokkal korábban, hogy tisztában van azzal, hogy az inflációs helyzet sok amerikai életminőségét rontotta.
A populisták a jogos közharagot használják fel, de nem tudnak tartós reformokat véghez vinni, hacsak nincs tervük.
Menczer Tamás hangsúlyozta, hogy az új gazdasági döntésekkel a fiatalok, családban élők és az idős emberek is jól járnak.
Semmi sem fog már úgy alakulni, mint a régi szép időkben.
Merész terveket szövögetnek férfi kézilabdázóink a világbajnokság előtt.
A The Economist egyik 2024 augusztusi címlapján újfent „Európa beteg emberének” nevezte Németországot.
A két ország erősíti katonai együttműködését a Fekete-tenger, az Azovi-tenger és a Balti-tenger biztonságának erősítése érdekében.
És őt nevezték „influenszernek”.
