A szóbeli indoklás során felvetődött, hogy az ügyletekben résztvevő egyes cégek éppen akkoriban alakultak. „Elgondolkodtató, hogy mennyire voltak létező, komoly cégek” – jegyezte meg a bíró.
A bíróság kitért arra is, hogy a vádlotti vallomásokkal ellentétben volt több, részben kedvezőbb ajánlat az ingatlanokra, és erről a vádlottaknak is volt tudomása. A bíróság kiemelte, hogy a nyilvános pályáztatás a kétségtelen nehézségek ellenére is nagy mértékben hozzájárulhat a reális, piaci áron történő értékesítéshez.
A szóbeli indoklás során a bíró felidézte, hogy az egyik tanú a képviselő-testületi döntés kapcsán arról beszélt: nem mindennapos, hogy az előterjesztésen csak két aláírás legyen. Az egyik éppen Fürst Györgyé volt. A tanú elmondta, hogy azért nem írta alá, mert nem értett vele egyet.