Úgy földbe állt a német vállalat, mint a gerely – búsulhatnak a románok
400 millió euró hiányzik, Romániában kongatják a vészharangokat.
A Jobbik felszólította Szijjártó Pétert, hogy rendelje be a román nagykövetet Băsescu volt román elnök szavai miatt, mely szerint Románia határai a Tiszáig tartanak.
A jobbikos Szávay István arra szólította fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy rendelje be a román nagykövetet, kérjen tőle magyarázatot és egyúttal a leghatározottabban tiltakozzon Traian Basescu volt román államfő azon kijelentése ellen, amelyik szerint „az igazi Románia határa a Tiszáig tart”.
Kiemelt jelentőség
A képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében Magyarország területi épségét megkérdőjelező és a magyar népet fenyegető kirohanásnak nevezte Traian Basescu szavait.
A Jobbik számára továbbra is kiemelt jelentőséggel bír a külhoni magyarok jogainak megőrzése, védelme és kiterjesztése – írja a politikus. Hozzáteszi, hogy pártjuk fontosnak tartja a környező államokkal való jó együttműködést, ám a szomszédságpolitikában semmilyen más szempont nem írhatja felül a magyar közösségek érdekeit és a mellettük való határozott kiállást.
Meddig tart Románia?
Traian Basescu egy pénteki Facebook-bejegyzésében a bukaresti magyar nagykövet kiutasítását és a budapesti román nagykövet hazahívását javasolta „egyedüli méltó válaszként arra a sértésre”, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter eltiltotta a magyar diplomatákat a december 1-i román nemzeti ünnepen való részvételtől.
Szijjártó Péter csütörtökön a közmédiának nyilatkozva hangsúlyozta: a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december 1-jén, furcsa lenne, ha a Magyarországot képviselő diplomaták, külügyminisztériumi alkalmazottak román nemzeti fogadásokra járkálnának ezen a napon. A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette: megtiltotta minden külképviseleten dolgozó magyar diplomatának és mindenkinek, aki a minisztériumban dolgozik Budapesten, hogy részt vegyen akár Magyarországon, akár külföldön rendezendő román nemzeti ünnepi alkalmakon.
A román külügyminisztérium meglepetésének és értetlenségének adott hangot a budapesti döntést illetően, arra utalva, hogy az Európai Unióban és a NATO-ban alapérték a nemzeti jelképek iránti tisztelet. Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal.