„Ez egy gyáva puccs, amit politikai döntés motivált! Felfoghatatlan és méltatlan, ami történt” – fakadt ki Pető Péter, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese az ELTE keddi rendezvényén, amelyet a napilap sorsáról rendeztek. Tamás Ervin, korábbi kollégája úgy érzi: „most látszik, hogy a Népszabadság több mint aminek hittük. Nem lehet lábvizes medencét csinálni belőle. Ezért döntöttek úgy, inkább leeresztik a vizet”. Tudósításunk.
„Nem egy propeller miatt” szüntették be a Népszabadság megjelentetését. Az elmúlt időkben „atombiztos beszállítói” voltunk a nyilvánosságnak, ezek a szállítmányok pedig fájtak a hatalomnak – fejtegette Pető Péter, az utolsó impresszum szerinti főszerkesztő-helyettes a lap felfüggesztésének okát szerdán az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének telt házas rendezvényén. Ezután úgymond háláját fejezte ki a Fidesznek az közelmúltban megjelent anyagokért. Ugyanis ez a mértékű beszállítás „a kormány nélkül nem sikerült volna”.
Rogán Antal és Matolcsy György ügye, a rendszer két nagy oszlopának megrendítése kiverte a biztosítékot a kormánynál – vélekedett Tamás Ervin, a rendezvény másik meghívottja, a lap korábbi főszerkesztő-helyettese és egyik legismertebb arca is. Szerinte a döntés „rapid és irracionális volt”.
„Péntek este 11-ig a szerkesztőségben voltam. Babzsákokat matricáztam a költözés miatt” – vázolta a döntés váratlanságát Pető. Tamás is telefonon értesült a hírről. „Az íráson kívüli tehetetlenséget éreztem. Leültem, és fel nem állva megírtam a Népszavában megjelent cikkemet” – idézte fel a számára sokkoló estét.
Ki a felelős?
A rossz hír érkezése után a két vezető szerkesztő szerint mindenki azon volt, hogy hétfőn az újságosoknál legyen a Népszabadság. Hiszen „egy napilap addig él, amíg megjelenik.” Ám hétfőn – a fennállása óta először – hiába keresték az olvasók a standokon és a postaládákban.
„Ez egy gyáva puccs, amit politikai döntés motivált! Felfoghatatlan és méltatlan, ami történt” – fakadt ki Pető. A felfüggesztést nem lehet csak a lap veszteségességére fogni – állítja Tamás Ervin is. A volt főszerkesztő elismerte: már a kétezres évek elején látszott, a csökkenő nyereség miatt a Népszabadság ebben a formájában nem maradhat fent örökké. Ráadásul a vezetőség nem eszmélt időben, az online felületet túl későn hozta létre. Eközben a veszteség folyamatosan csak nőtt. Ám az olvasók már a világon sehol sem tartják fent a minőségi lapokat – emlékeztetett Tamás. Szerinte gazdasági értelemben piacról már nem is beszélhetünk. Pető tagadja, hogy a hiány, amivel sokan indokolják az újság felfüggesztését valóban elérné az 5 milliárd forintot, noha „veszteséges a lap és idén is az lett volna”. Ugyanakkor a cinizmus sötét mélységének nevezte, mikor a fideszes politikusok a „888.hu és a Magyar Hírlap után arról beszélnek, hogy a veszteséges cégeket be kell zárni”.
Mindkét újságíró egyetértett, hogy az MSZP nem játszott döntő szerepet az eladósodásban. Ugyanúgy herdálta az újság vagyonát, mint más értékeit, ám nem a párt felelőssége a jelenlegi helyzet ¬ mondta Tamás Ervin. Majd kanyarintva egyet a témán kijelentette: „a kormány tettei az MSZMP legkeményebb éveit idézik”. Mind mondta: a hatalom felírta a House of Cards-ot a kormánylistájára, most pedig megvalósítja azt. Azonban Tamás úgy érzi, repedezik a rendszer. „Ahol a Fidesz-világ magáról kezd el szivárogtatni, ott gond van.”
Van élet a Népszabadság után?
A baj szerinte csak az, hogy Magyarországon rekordgyorsaságú a felejtés. Egy botrány négy nap alatt feledésbe merül. A szerkesztők azonban remélik: a Népszabadság-ügy nem jár így. „Ez nem a Népszabadságról szól” – adott tágabb értelmezést a történteknek Tamás Ervin. Nem arról, hogy egy nagy oszlop megint romokban hever. „Ez a ti ügyetek. Ez rólatok szól” – figyelmeztette a főleg egyetemista közönséget Pető. A Népszabadság nélkül van hétfő és van kedd, ha azonban mindent sorra elengedünk, semmink nem marad –festett sötét jövőképet a lap főszerkesztő-helyettese.
Pető Péter borúlátó az újság jövőjét illetően. „Ha megkérdezik, kinyomtatják-e valaha újra a Népszabadságot, nemmel válaszolok.” Tamás Ervin úgy érzi: „most látszik, hogy a Népszabadság több mint aminek hittük. Nem lehet lábvizes medencét csinálni belőle. Ezért döntöttek úgy, inkább leeresztik a vizet”. A Népszabadságot bezárhatják, „de azt, amit a Népszabadság jelent, nem vehetik el” – reménykedik Pető. Ám amikor a közönség arra várta a választ, mi lesz a szerkesztőségi gárda sorsa: a főszerkesztő-helyettes elérzékenyült.
Így a számukra legfontosabb kérdésre – a hogyan és mibőlre – senki sem kapott választ.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A kormányváltás nem semmisíti meg a korábban kötött megállapodást – közölte Havasi Bertalan.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Ami viszont nem változik, hogy Orbán Viktor idén is előadást tart Tusnádfürdőn.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
