A Die Welt magyarországi tudósítója szerint nagy mértékben hozzájárult a népszavazás érvénytelenségéhez, hogy a Jobbik nem mozgósította szavazóit. Az újságíró szerint azért nem beszél senki arról a kétmillió ukránról, aki az elmúlt két évben az EU-ba érkezett, mert nem tűnnek fel senkinek. Az uniós menekültkvóta álláspontja szerint főleg Németországnak áll érdekében.
„Szép eredmény született, mert mindenki nyert, mindenki azt gondolja, ő a nagy győztes” – mondta Boris Kálnoky, a Die Welt magyarországi tudósítója, aki a német Phoenix televízió október 4-i esti műsorának vendége volt. Az újságíró ismertette az egyes pártok álláspontját, külön kitérve a Jobbikra is, mikor a műsorvezető közbevetette, hogy szélsőjobboldali pártról van szó. Kálnoky ezt visszautasította: „Jelenleg nem lehet őket szélsőjobboldalinak nevezni, ugyanis tudatosan mérsékelt pártként jelennek meg, már nem hoznak be rasszista érveket a közbeszédbe. Hogy a párt bázisában ez hogyan jelenik meg, az más kérdés.”
A Jobbikon múlt a népszavazás sikere
Kálnoky szerint nagy mértékben a Jobbiknak, „a második legerősebb magyarországi pártnak” köszönhető, hogy a kvótanépszavazás végül érvénytelen lett: „Bár a Jobbik támogatói ellenzik leginkább a menekültkvótákat, amelyekről szó volt, a párt tudatosan nem mobilizálta bázisát, Vona Gábor pártelnök pedig felszólította Orbán Viktort lemondásra, amennyiben nem lesz érvényes a népszavazás.”
A Die Welt tudósítója megjegyezte: feltűnt neki, hogy 2011-2012-ben még irdatlan nagy hülyeségnek tartott mindenki minden gondolatot, ami Magyarországról érkezett, most pedig itt ülnek a műsorban, és Orbán Viktor menekültpolitikája kapcsán arról beszélgetnek, hogy az uniónak új migrációs politikát kellene kitalálnia. „A szabadság gondolata mélyen gyökerezik minden magyar lelkében, ezt tükrözi vissza a kvótanépszavazás alacsony részvételi aránya is. A hihetetlenül masszív kormánypropaganda a magyarok idegeire ment” – fogalmazott Boris Kálnoky, megjegyezve, hogy tartalmilag a többség egyetértett a kormány üzenetével.
Hallott már bárki is az ukrán bevándorlókról?
Az újságíró a beszélgetés során megemlítette: a magyarok alapvetően nem a bevándorlást, hanem a muszlimok bevándorlását ellenzik. „Hadd tegyek fel egy kvízkérdést. Melyik az az ország, amelyből az elmúlt 1-2 évben több bevándorló érkezett az EU-ba, mint a menekültválság során?” A megoldás: Ukrajna. Kálnoky elmondta: az elmúlt két évben egymillió ukrán telepedett le Lengyelországban, félmillió Csehországban, Magyarország pedig most teszi jogilag lehetővé, hogy be tudja őket fogadni: „Hallottak már önök ezekről az ukránokról? Akik többen vannak, mint a bevándorlók a menekültválság alatt? Senki nem hallott róluk. Miért? Mert nem tűnnek fel senkinek, dolgoznak.”
A műsorvezető magyarországi iszlámellenességre vonatkozó kérdésére Boris Kálnoky történelmi fejtegetésbe kezdett a magyarok egy-két évvel ezelőtti, kifejezetten baráti hozzáállásáról az iszlámmal kapcsolatban: „Két évvel ezelőttig Magyarország az az európai ország volt, amelyben az egyik legalacsonyabb volt az iszlámellenesség mértéke.” Kálnoky szerint a magyarországi iszlám közösség kifejezetten nemzeti érzelmű csoport, amely politikailag a Fideszhez és a Jobbikhoz áll közel.
12 hónap alatt 180 fokos fordulat az iszlám megítélésében
A magyaroknak pedig különleges kapcsolatuk van Törökországokkal, hiszen a Habsburgok elleni összes szabadságharc vesztesei a törökökhöz menekültek, ahol aztán megbecsüléssel fogadták őket. Az újságíró szerint persze Magyarország 1541-1686 közötti török megszállásáról sem szabad elfeledkezni. „Orbán egy egész politikai narratívát épített fel erre, a keleti nyitás politikáját, amely szerint van egy különleges kapcsolat Magyarország és az iszlám világ között. Tény, hogy számos magyart ámulatba ejt az iszlám világ, már csak az ősmagyarok közép-ázsiai eredete miatt is.”
Ez 12 hónap alatt teljesen megváltozott, mondja a Die Welt tudósítója. Kérdés, hogy mi által? „Egyrészt a kormánypropaganda miatt, amely részben idegenellenes, iszlámellenes vonásokat mutat” – fogalmaz Boris Kálnoky, hozzátéve, hogy a magyarok nagyrésze átlát ezeken. A hirtelen iszlámellenesség oka a menekültválság során szerzett személyes tapasztalatokban keresendő az újságíró szerint: sokan osztottak-szoroztak, látták, mennyien jöttek és mennyien várnak még a határokon, és hogy milyen változásokat okozhat az európai társadalmakban a muszlim bevándorlók nagyszámú jelenléte, különös tekintettel a kölni szilveszter éjszakára, a franciaországi és németországi bevándorlókkal kapcsolatos történésekre, amelyeket a globalizált médiának köszönhetően Magyarországon is fokozott figyelemmel kísérnek a médiafogyasztók.
Nemzeti érdek vs. szolidaritás
A műsor vége felé a műsorvezető arra volt kíváncsi, vajon megjelenhet-e ebben a játszmában a szolidaritás is bármilyen formában. Boris Kálnoky szerint szó sincs erről, hiszen kőkemény nemzeti érdekekről folyik a vita, mind Németország, mind Magyarország esetén. Az uniós menekültkvóta szerinte Németországnak áll csak érdekében, ezzel a németek ugyanis tehermentesítik magukat. „Itt arról van szó, hogy őszintén beszéljünk egymással, egyértelmű szavakkal” – fogalmazott az újságíró, aki úgy látja, hogy Magyarország alapvetően minden kérdésben egyetért a német politika irányával, leszámítva a menekültválság kezelését, ott pedig azért nem, mert nem enged magára ráerőltetni valami olyat, amit ő nem akar.
Az érdekfeszítő, inspiráló vitával tarkított beszélgetés során az archeogenetika szerepe, a magyar identitás fogalma, és a kettős honfoglalás elmélete is szóba került.
Eltűrik, hogy szétrohasszák az országukat, a társadalmukat, a világukat ezek a migránsok.
A lengyel kommentelők sora szerint nem Orbánnak ártott, hanem saját hazai pozícióját sikerült megrendítenie egy olyan pillanatban, amikor a szuverenista egységre lenne szükség.
Össztűz zúdult hazánkra.
Andrej Jermak túl messzire ment.
Mi baj lehet belőle?
Új panaszkezelő felület indul az alvállalkozói kifizetések védelmére.
Az érdekfeszítő, inspiráló vitával tarkított beszélgetés során az archeogenetika szerepe, a magyar identitás fogalma, és a kettős honfoglalás elmélete is szóba került.
