Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója az állami hírtévében beszélt arról, hogy már a magyar államadósság ötöde van a lakosság kezében, de szeretnék, ha ez még tovább emelkedne.
A magyar államadósság ötöde a lakosság kezében van, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas arány - mondta az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója szerdán az M1 aktuális csatornán. Barcza György hozzátette, szeretnék, ha ez még tovább emelkedne.
Elmondta, minden korábbi várakozást felülmúlt a lakosság állampapír vásárlása, ami a piacinál magasabb kamat miatt nemcsak a lakosság, hanem az állam és az adófizetők számára is előnyös. Az állampapírpiac hozzájárul ahhoz, hogy stabilabb lábakon álljanak az állam pénzügyei, ami azért fontos, mert magas adósságszint mellett nem lehet hosszú távon tartós növekedést elérni egy gazdaságban – vélekedett. Mindenki érdeke, hogy az ország ne hitelből növekedjen, hanem saját vagyonát gyarapítsa - tette hozzá.
Elmondta, míg 2008 előtt magas kockázatú országként tartották számon Magyarországot, és magas kamatokat kellett fizetni a befektetőknek, most az látható, hogy a magyar állpapír-hozamok ingadozási szintje a lengyelhez hasonló, amelyet biztonságos területnek szoktak nevezni a nemzetközi pénzvilágban.
A nemzetközi hitelminősítők felminősítései alacsonyabb kamatszintet, kiszámíthatóbb környezetet teremtenek, így könnyebben lehet egy 5-10 éves beruházás megtérülését kiszámolni, kisebb a befektetések kockázata – mondta Barcza György. (MTI)
A kormánybiztos visszavágott Pogátsa Zoltánnak: „Az államadósság nem játék – a jövő terhére él, aki így gondolja.” György László szerint a pénzügyi fegyelem és a munkaalapú társadalom nélkül nincs középosztályi felemelkedés.
Legott utasítva is lett az eddig kedvelt „Lizike”, hogy lesz szíves nem beleszólni „egy másik ország politikájába”. Francesca Rivafinoli írása.
A magyar állam pénzügyei biztosítottak – az intézményi és lakossági befektetők is erősen támogatják a gazdaságot.
Az orvosi időpontfoglalás és a szemétszállítás rendszere is átalakul, magasabb hozamokat lehet elérni az állampapírokkal.
A háború sújtotta ország gazdasági mutatói elég lehangoló képet festenek.
Olyan tervet rakott össze a Tisza, amely nemcsak a munkavállalók 80 százalékát sújtaná, hanem a kutatás-fejlesztést is lábon lőné – a központi költségvetésre gyakorolt hatásairól nem is beszélve. Ez a Tisza-adó. Szalai Piroska elemzése.
A Libri könyvajánlója a Mandiner hetilapban.
A kormányzati árintézkedések nélkül 1,5 százalékponttal magasabb szintet látnánk.
