Ünnepélyesen felavatták a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumot szerdán. A szakkollégium első évfolyama, tizenöt egyetemista költözött be a napokban a Pozsony belvárosában megalakult kollégiumba. A két éve felmerült ötlet a magyar állam támogatásával valósult meg. A magyarságtudat, társadalmi érzékenység, szakmai kiválóság és a közösségi élmények fontosságát hangsúlyozták az alakulási beszédekben. Tudósításunk.
Szerdán felavatták a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumot. A szakkollégium a felvidéki magyar egyetemvárosok diákszervezeteinek ernyőszervezete, a Diákhálózat (DH) kezdeményezéséből nőtte ki magát. A szakkollégium belső, szervezeti és szakmai felépítése a kollégisták bevonásával még most formálódik. Az első évfolyam színes szakmai háttérrel rendelkezik, egyaránt vannak a kollégisták között színészek, jogászok, társadalomtudományokkal foglalkozók és közgazdászok. Az interdiszciplináris képzés első szemináriumait retorika és politikai filozófia témában szervezték.
A kollégium Pozsony belvárosában nyílt meg, Fridericzky János ingatlanában. A régi, polgári ház tulajdonosa, aki építész is, maga tervezte meg a korábbi irodák lakó- és tanulótérre való átalakítását. A munkálatokat és a kollégium bérlését a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága finanszírozta.
A felvidéki magyar elit jövője
Mózes Szabolcs, a kollégium igazgatója az ünnepélyes megnyitón elmondta: két és fél éve született meg az ötlet és 2015 decemberében jegyezték be a szakkollégiumot fenntartó alapítványt. Augusztusban vették fel a kollégium első évfolyamát, tizenöt pozsonyi egyetemistát. Az elkövetkező két évben a cél a kollégium felduzzasztása húsz, majd harminc főre.
Bauer Dávid, a szakkollégium mögött álló alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében úgy fogalmazott: a felvidéki magyarság számára kiemelkedően fontos a kollégium megalapítása, A kollégistáktól azt kérte, hogy legyenek a felvidéki magyarságnak, de a szlovákoknak is példaképei. Hozzátette: a kollégisták számára a magyarságtudat megtartása és az embertársaik tisztelete kiemelt érték kell legyen. Bauer elmondta: ők a hátteret biztosítani fogják, de az önrendelkezést a gyakorlatban már a kollégistáknak kell megtanulniuk.
Bumerángként kell visszatérni
Feledy Botond, a budapesti Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium rektora az ünnepségen a szakkollégiumok történetéről beszélt. Elmondta, hogy az első szakkollégiumokat azért hozták létre lomos, omladozó budapesti épületekben, hogy olyan tanárokat, előadókat is meghallgathassanak, akit az előző rendszerben nem engedtek fel a katedrára. A későbbiekben, a rendszerváltás után a mozgalom tagjai a Szakkollégiumi Charta megírásával saját maguk számára kötelezően előírták az együttlakás feltételét is. Ugyanis a közösségi élet, az informális platformok, konyhai beszélgetések ugyanolyan fontos részei a nevelési modellnek.
A rektor kettéválasztotta a tehetséggondozás magyar hagyományait két fegyverre: ez a nyíl és bumeráng. Előbbi arról szól, hogy a diákokat egy látványos fejlődési íven kilőjék színvonalas nyugati egyetemekre, munkahelyekre. Itt azonban általában mindig felfedezhető valamilyen hiánya az említett közösségiségnek. A szakkollégiumoktól, így a pozsonyi kollégistáktól is inkább a bumeráng-modell várható el. Vagyis a diákok otthon csiszolgatják magukat, külföldön tökéletesítik, majd a Kárpát-medencébe visszatérve használják a megszerzett tudást.
Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára ünnepi beszédében kiemelte a határon túli magyar közösségek szerepének fontosságát. „Ne várják el, hogy a környező országokban külföldön érezzük magunkat, ahogyan a szlovákok is otthon érezhetik magukat Magyarországon” – hivatkozott Sólyom László gondolataira az államtitkár. Különösen igaz ez a felvidéki magyarokra – tette hozzá. A pozsonyi szakkollégistáknak az államtitkár azt üzente: „Érezzék magukat otthon ebben a kicsiny Magyarországban, amit ez a sziget alkot!”
*
Címlapkép: Hideghéthy Andrea / Felvidék.ma
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Gödöllői találkozójuk után adtak ki közleményt a visegrádi országok vezetői.
A kormányhivatal szerint nem új vagyonelvétel zajlik, csak most írják be azt, aminek szerintük már régen meg kellett volna történnie.
Palotai Dániel az Indexnek elárulta, azonosulni tud a megújítás igényével és azzal, hogy a mostani kuratóriumi tagok helyét fokozatosan újak vegyék át, de mindannyian hisznek a felépített modellben.
Az e-mailezés és chatelés azért nem lesz betiltva.
Lannert Judit azt is hangsúlyozta, hogy olyan egyetemeket szeretnénk, amelyek szakmai alapon, átláthatóan és autonóm módon működnek.
Volt olyan vizsgázó, aki sírva jött ki a teremből, a dékán szerint „a magas bukási arány önmagában nem rendkívüli”.
Filep Dávid hozta létre a Nemzeti Kommunikációs Hálózatot.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
