Nőtt a GDP 2,6 százalékkal – derül ki a KSH második negyedéves részletes értékeléséből. A növekedéshez nagyban hozzájárult az ipar, a mezőgazdaság, és a szolgáltatások. Nőtt a fogyasztás is, a beruházások üteme viszont stagnálást és csökkenést mutat, valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenységben is visszaesés tapasztalható.
A bruttó hazai termék volumene 2,6 százalékkal nőtt a második negyedévben a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 1,8 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva 1,0 százalékkal emelkedett, ami árnyalatnyival alacsonyabb az augusztus 12-én kiadott első becslésben jelentett 2,2, illetve 1,1 százaléknál – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A KSH 0,9 százalékosról 1,1 százalékra javította az első negyedévi GDP kiigazítatlan növekedését az előző év azonos időszakához képest, amit a kedvezőbb mezőgazdasági teljesítménnyel magyarázott a keddi jelentésében. A második negyedévi növekedéshez elsősorban a piaci alapú szolgáltatások, az ipar és a mezőgazdaság járult hozzá.
Szolgáltatások, ipar, mezőgazdaság: a legtöbb helyen növekedés
A GDP 2,6 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,8, az ipar 0,9, a mezőgazdaság 0,4 százalékponttal járultak hozzá. A mezőgazdaság második negyedévi hozzáadott értéke 13,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az előző negyedévi felülvizsgált 7,2 százalékos növekedés után, amit korábban 3,5 százalékos csökkenésnek jelentett a hivatal. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 0,8 százalékpontos hozzájárulása volt a legjelentősebb. Az építőipar 0,9 százalékponttal fékezte a GDP növekedését.
Az ipar hozzáadott értéke 3,9, ezen belül a feldolgozóiparé 3,7 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. Az építőipar teljesítménye az első negyedévi 27,8 százalék után a második negyedévben 23,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,3 százalékkal nőtt az előző negyedévi 3,0 százalékos ütem után. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 7,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bővült nagyobb mértékben közölte a KSH. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 2,8 százalékkal növekedett az előző negyedévi 3,2 százalék után. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikációs ágazatban hozzáadott 4,6 százalékkal haladta meg a tavalyi második negyedévit az év eleji 3,8 százalékos növekedés után.
Visszaesés a pénzügyi, biztosítási tevékenységben
A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2010 óta egyetlen egyszer, a tavalyi negyedik negyedévben növekedett, az idei második negyedévben 1,6 százalékos volt a visszaesés. A jelentés a pénzügyi közvetítési tevékenység szolgáltatási díjának csökkenése, valamint a jutalékok és díjak egyenlegének negatív változásával magyarázta a mostani csökkenést. Nőtt a fogyasztás is
A háztartások tényleges fogyasztása 4,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,1 százalékkal bővült. A nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a szabadidő-kultúra, a lakberendezés, lakásfelszerelés, valamint a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás terén az átlagot meghaladóan emelkedett a háztartások vásárolt fogyasztása – derül ki a KSH jelentéséből. A magyarok külföldi fogyasztása is erőteljesebben növekedett, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása – fűzte hozzá a hivatal.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 2,1, a közösségi fogyasztásé 2,8 százalékkal emelkedett az előző negyedévi stagnálás, illetve a közösségi fogyasztás 5,0 százalékos megugrása után. A végső fogyasztás 4,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az előző negyedévi 4,2 százalék után. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 20 százalékkal megzuhant az előző negyedévi 7,8 százalékos visszaesés után, amit döntően az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződésével magyarázott jelentésében a KSH. Negyedéves összehasonlításban viszont az első negyedévi 8,0 százalék után a második negyedévi csökkenés csak 0,9 százalékos volt.
Lassuló beruházások, felfelé ívelő külkereskedelem
A gépek és berendezések beruházási volumene stagnált, az építési beruházásoké jelentősen csökkent.A bruttó felhalmozás 2,8 százalékponttal lassította a GDP növekedési ütemét. A végső fogyasztás 3,1 százalékponttal járult hozzá a második negyedévi 2,6 százalékos növekedéshez. A külkereskedelmi forgalom összességében 2,4 százalékponttal segítette a gazdaság teljesítményét. Az áruk és szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában 989 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 8,2, az import 6,1 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 7,0, a behozatal 6,1 százalékkal nőtt, az idegenforgalmat is magába foglaló szolgáltatások exportja 13, importja 6,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, jelentette a KSH. A GDP harmadik negyedévi alakulásáról november 15-én közli első becslését a KSH.
(MTI)
Magyar Péter egyszerre utasítja el a migrációs paktumot és keres kompromisszumot az EU-val, miközben milliárdos bírság és befagyott források nehezítik a helyzetet. Az új kormány előtt kemény döntés áll: engedmény vagy konfrontáció Brüsszellel. De mi is az a migrációs paktum? Most mindent elmondunk!
Infrastruktúra, foglalkoztatás, adósságrendezés: az elmúlt évek nehézségei ellenére hatalmas építő munkát végeztek az Orbán-kormányok a magyar gazdaságban. Sebestyén Géza írása.
Családi nagygazdaság vezetője lesz a Tisza-kormány agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős minisztere.
Kijöttek a legfrissebb adatok.
Teljes brüsszeli fordulat és költségvetési konszolidáció lesz a Tisza Párt feladata.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a voksolás tétje a stabilitás és a változás között húzódik – a cikk azonban unalomig ismert narratívákkal dobálózik.
A Tisza Párt vállalásai nagyjából annyit érnek, mint az általuk publikált program egésze: szinte minden cél megjelenik benne, miközben a megvalósítás gazdasági korlátai alig kerülnek szóba.
A rendezői székben Szabó István, a helyszín Budapest.
Karácsony Gergely főpolgármester a Pay&GO bankkártyás fizetési szolgáltatás átadóján hangsúlyozta, a cél, hogy a tömegközlekedés vonzóbb legyen az autózásnál.
