Ft
Ft
13°C
6°C
Ft
Ft
13°C
6°C
02. 24.
hétfő
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
Orbán Viktor
migráció
migráció
energiaválság
energiaválság
orosz-ukrán háború
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
02. 24.
hétfő
Hírek
Vélemények
Hetilap
Hegedüs Ramón ló bögöly belföld szitakötő Ig-Nobel-díj Kriska György külföld Gerics Balázs Blahó Miklós Horváth Gábor Farkas Róbert Nobel-díj Ig Nobel

Díjat ért, hogy kiderült: a szitakötők végzetesen vonzódnak a fekete sírkövekhez

2016. szeptember 23. 10:08

Anti-Nobel-díjat kaptak magyar kutatók, amiért egy nemzetközi kutatócsoport tagjaiként felfedezték, hogy a világos szőrű lovak kevésbé vonzzák a bögölyöket, a szitakötők pedig végzetes vonzalmat éreznek a fekete sírkövek iránt.

2016. szeptember 23. 10:08

Magyar kutatók munkáját is anti-Nobel-díjjal jutalmazták: egy nemzetközi kutatócsoport tagjaiként felfedezték, hogy a világos szőrű lovak kevésbé vonzzák a bögölyöket, a szitakötők pedig végzetes vonzalmat éreznek a fekete sírkövek iránt. A 2016-os Ig-Nobel-díjakat csütörtök este adták át az amerikai Harvard Egyetemen.

A magyar kutatók, Horváth Gábor, Blahó Miklós, Kriska György, Hegedüs Ramón, Gerics Balázs és Farkas Róbert spanyol, svéd és svájci kollégáikkal végezték kutatásaikat, amelyekkel fizika kategóriában érdemelték a díjat. Felismerték, hogy a lóbögölyök kevésbé vonzódnak a világos szőrű, szürke lovakhoz, mint a feketékhez – jelentette be az egyetem.

Az 1991-ben alapított Ig Nobel a Nobel-díj amerikai paródiája, a nemzetközi tudományos élet azon szereplőinek ítélik oda évente, akiknek tevékenysége látszólag értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vezetett, egyúttal mulatságosnak tűnik.

(MTI)

 

Összesen 8 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
békalepcse
2016. szeptember 23. 17:01
A cece legyek irtásánál is bevetették ezt a fajta tudást, egyes helyeken teljesen kiirtva a fajt. A cecelégy cspada a következőkép néz ki; Állati vizelettel beitatott fekete rongy, két oldalt világosabb, szintén rongy, áztatás nélkül. Ezt kiszegelik valahová és pont fölé egy neylon zsákot tesznek nyitott szájjal. A cece legyek ezt úgy veszik, hogy az állat hátsója, rászállnak, de távozáskor kizárólag felfele repülnek és a zsákban csapdába esnek. Végkimerülésig repülnek felfele, majd lepottyannak és elpusztulnak. Nagyon primitív eszköz, de a használatával a természeti területeket is meghódítooa a butunéger, így a cece legyek Afrika védőangyalai lettek. Ezt a primitív szerkezetet sem voltak hajlandóak karbantartani, újakat építeni és a cecelegyek visszafoglaták a környezetileg fontos helyeket.
Válasz erre
3
1
Lumax
2016. szeptember 23. 13:43
"Az 1991-ben alapított Ig Nobel a Nobel-díj amerikai paródiája, a nemzetközi tudományos élet azon szereplőinek ítélik oda évente, akiknek tevékenysége látszólag értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vezetett, egyúttal mulatságosnak tűnik." A béke Nobel-díj megfelelőjét nem ítélték Obamának? Mondjuk az nem vicces...de találó lenne.
Válasz erre
3
0
grimpic
2016. szeptember 23. 11:12
Miért lenne ez felesleges tudás? Erről olvastam még régebben, ott talán a növénytermesztésben használt fekete fóliát nézték a vízi rovarok víznek, talán a fény polarizációja miatt, ha jól emlékszem. És sok elpusztult. Ez lehet a fekete sírkövekkel is. Manapság, amikor egyre több a veszélyeztetett faj az ember miatt, nem biztos, hogy ezt felesleges tudni.
Válasz erre
5
1
Fer70
2016. szeptember 23. 10:29
:-)))))
Válasz erre
4
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!