Nagyot változott a német média Wilkommenskultur- és menekültválság-ábrázolása az utóbbi időszakban. Csaknem 34 ezer sajtóban megjelent szöveget értékelt ki a Hamburg Media School, hogy kiderítse, miként tudósított a német sajtó a migránsválságról 2009 és 2015 között – írja a FAZ.
Ősszel zárul az a projekt, amely során olyan kérdésekre kereste a választ a Hamburg Media School, hogyan ábrázolta a német sajtó a Wilkommenskulturt, hová helyezte a hangsúlyokat, milyen nézőpontot támogatott a menekültválsággal kapcsolatban. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint 2009 óta a média magáévá tette a politika által bevezetett Wilkommenskultur-narratívát – írja a faz.net.
Ahogy a menekültek beáramlása nőtt, a Wilkommenskultur-tematikájú tudósítások száma robbanásszerűen megnőtt: 2015-ben 19 ezer ezzel kapcsolatos hírt számoltak össze, négyezerrel többet, mint a megelőző hat évben összesen. 2015 júliusától szeptemberig, amikor is a migránsválság elérte a tetőpontját, az újságok egyenként átlagosan hét témának megfelelő cikket hoztak le – áll a kutatásban.
A cikkek 82 százalékában pozitív konnotációban jelent meg a menekülttéma, 12 százalék volt tiszta tudósítás és hat százalék láttatta problémaként a helyzetet. Tehát a média országszerte magáévá tette Angela Merkel mottóját: „Megcsináljuk!” Kérdés, hogy vajon a sajtó megfelelt-e a kritikus megfigyelői szerepének, amellett, hogy a pozitív hozzáállás az emberek hozzáállására is pozitívan hatott.
A meghatározó médiumok csaknem kétharmada szinte figyelmen kívül hagyta, hogy a menekültek nagy számban való átvétele és a nyitott határok politikája új problémák elé állítja a társadalmat. A sajtóorgánumoknak csupán egyharmada foglalkozott a problémákkal is 2015 szeptemberétől kezdve. Ezzel párhuzamosan a társadalmi hozzáállás is megváltozott.
2015 végére a média lemaradt attól, ahogy a népesség érzékelte a helyzetet, s ezzel elvesztette hitelességét. A Willkommenskultur konszenzusfogalmából véleménykülönbséget jelentő fogalom lett – számolt be a kutatás alapján a Wlkfaz.net.
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
Belegondolni is rémálom, hogy mit művelne ez a nárcisztikus, sokszor önmaga hatása alá kerülő ember, ha a hatalom közelébe kerülne.
Mesés pénzek helyett csak a gondok tornyosultak a világ egyik leggazdagabb országában. Pedig elsőre jó kiugrási lehetőségnek tűnt az Ábhá FC-nél elkezdett munka a magyar edzőnek.
