Felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a nemzeti összetartozás napján a Kossuth téren, Áder János köztársasági elnök jelenlétében. A parlament nemzeti összetartozás bizottsága kihelyezett ülést tartott a Muravidéken.
Katonai tiszteletadás mellett Áder János köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a trianoni békeszerződés aláírásához kötődő nemzeti összetartozás napján, szombat reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth téren.
A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel a Kossuth Lajos téren. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység.
Az ünnepi ceremónián jelen voltak több kormányzati, állami és civil szervezet képviselői is.
A Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatala által szervezett központi események délelőtt a fővárosban, a Magyarság Házában folytatódnak, ahol Szilágyi Péter nemzetpolitikai helyettes államtitkár mond beszédet.
Az idén első alkalommal egész hetes programsorozat kapcsolódik a nemzeti összetartozás napjához. A Magyarság Házában szakmai konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket, filmvetítéseket tartottak egész héten, felidézve a trianoni eseményeket.
A parlament nemzeti összetartozás bizottsága kihelyezett ülést tartott a Muravidéken.
A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió ember, a magyarság harmada került az új határokon túlra.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
A Pásztor István-díjjal azon személyek munkásságát ismerik el, akik építik és fejlesztik a magyar-szerb kapcsolatokat.
Közigazgatási reformot nyújtott be a magyarellenes Mentsétek meg Romániát Szövetség.
Gerő András halála után jelent meg egyik fő műve, a magyarországi holokauszt lexikonja. Recenziónk!
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Áll a bál Amerikában: Tim Walztól nem idegenek a hasonló kijelentések, korábban Orbán Viktort is „diktátornak” titulálta.
Tíz híd található a túlzsúfolt szerb fővárosban, az egyiket lerombolják.
